Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja

Étienne-Gabriel Morelly utópisztikus államregénye

Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja[1] (Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai) Étienne-Gabriel Morelly francia filozófus 1753-ban megjelent utópisztikus államregénye.

Az úszó szigetek elsüllyedése, avagy a híres Bilpai Baziliádja
A könyv első 1753-as kiadásának címlapja
A könyv első 1753-as kiadásának címlapja
Szerző Étienne-Gabriel Morelly
Eredeti cím Naufrage des isles flottantes, ou Basiliade du célèbre Pilpai
Ország Franciaország
Nyelv francia
Téma Utópisztikus államregény
Műfaj regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1753
Média típusa könyv

A regényre utalást tesz Jókai Mór A jövő század regénye (1872-1874) című művének előszavában.

Külföldön gyakran rövidített és hibás címmel hivatkoznak rá (Jókai a La Basiliade de Bilpai címmel emlegeti, Csebrenyák József Az úszó sziget, vagy a baziliada címmel, Dr. Szirányi László, Plehanov Szocializmus és anarchizmus című művének fordítója Az úszó szigetek, vagy a híres Pilpai Basiliáde-jának fordítja, más magyar szerzők egyszerűen csak Basiliadeként említik, de például német nyelvű forrásokban gyakran a Naufrages des îles flottantes, ou la Basiliade de √ Bilpai illetve Naufrage des îles flottantes, ou la Basiliade du célèbre Bilpai szerepel).

A könyv az Inka Birodalom fejlődésének és működésének jellemzőire épül, amelyeket Louis Bodin[2] később (tévesen) „szocialista birodalomnak” nevezett. Erre utal a cím első része is. Úszó nádszigetek máig léteznek a Titicaca tavon.[3]

A Bidpai (vagy több európai nyelvbenː Pilpai, magyar irodalomban többnyire Bilpai) az eredetileg Pancsatantra című ősi indiai filozofikus mesegyűjtemény elterjedt európai megnevezése, amely 1783-ban jelent meg először magyarul. Eredetileg feltehetően Vidjapati (Vidyapati, 1352–1448) indiai író, költő nevének torzult formája. A név jelentése A tudás mestere (vidja ~ tudás, pati ~ mester szavak összetétele). Morelly regényében azonban Pilpai egy önmegtartóztató pitagoreus papi (Morelly szóhasználatában bráhmin) rend.

A Baziliád[4] (Basiliade) Nagy Szent Vazul (görögː Βασίλειος, Baszileosz, Basilios) által Caesareában létrehozott intézmény, egész városrésszé terebélyesedő szegényeket segítő központ kórházzal, dologházzal, menhellyel és ingyenkonyhával, amely mintájául szolgált a többi püspökségében létrehozott intézményeknek is.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Egyes források szerint az Odüsszeiában szereplő Aiolé, Aiolosz isten úszó szigete Málta.
  • Verne Gyula: Az úszó sziget (L'Île à hélice), Franklin-Társulat. Magyar Irod. Int. és Könyvnyomda, Budapest, 1897, fordította: Gaal Mózes

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • A Pallas nagy lexikona – Morelly címszó [1]
  • (Dr. Ingwer nyomán) Csebrenyák József: A szoczializmus történelméhez, Typographia, Budapest, 1895 [2]
  • Plechanoff Györgyː Szoczializmus és Anarchizmus, Budapest, 1897, fordítottaː Dr. Szirányi László [3]
  • Sivadó Csaba: Egyháztanítók: nagy Szent Bazil, Miskolci Keresztény Szemle, A KÉSZ ökumenikus kulturális folyóirata, 28. (VII/4.) szám, 2011 [4][halott link]
  • A felhők inka urai, (The Inca Masters of the Clouds, három részes angol dokumentumfilm sorozat, 2015, rendezte: Dominic Gallagher) 1. részː Alapok (Foundations)
  • Az Andok tengere – a Titicaca-tó lakói (Das Meer der Anden – Menschen am Titicacasee, német dokumentumfilm, 2015, rendezte: Manfred Uhlig)

JegyzetekSzerkesztés

  1. A cím nyersfordítása a régi magyar irodalomban fellelhető rövidített magyar címek felhasználásával.
  2. Louis Marie Charles de Bodin (1813-1891) francia festő, történész, régész?
  3. A Titicaca-tó környékén máig fennmaradt szocialisztikus faluközösségekː A felhők inka urai 1. rész.
  4. Sivadó Csaba szóhasználata és írásmódja