Wikipédia

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi alatt azokat a vereteket értjük, melyeket a forradalom idején Magyarországon és Horvátországban vertek. Az önálló pénzverés a függetlenség egyik alapvető megnyilvánulása, így a forradalom jelentős eredménye.

A szabadságharc pénzei

Magyarországi veretek szerkesztés

Habár korábban is léteztek Magyarország számára eltérő motívummal készített császári veretek, először a forradalom pénzérméin jelent meg magyar felirat, melyek veretését Kossuth Lajos a Kossuth-bankó váltópénzeként rendelte el. 1848-ban arany dukátot és ezüst tíz és húszkrajcárost (korabeli helyesírással krajczár) vertek V. Ferdinánd király arcképével, illetve réz egykrajcárost. 1849-ben már csak ezüst hat-, valamint réz három- és egykrajcárosokat vertek, ezeken nem szerepelt az uralkodó alakja. A fémpénzek hamar eltűntek a forgalomból, a készpénzforgalmat nagyrészt papírpénzekkel bonyolították le. A nagyobb címletű érmék hátlapján Szűz Mária a kis Jézussal, a hagyományos magyar éremkép szerepelt. Az érméket a nagybányai és a körmöcbányai pénzverdékben verték, az érméken az N.B., illetve K.B. verdejegy szerepel, mivel visszatértek a hagyományos magyar verdejelöléshez (Mária Terézia 1766-ban alfabetikus verdejelölést rendelt el, mely szerint Nagybánya jele G, Körmöcbányáé B volt).

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
    1 krajczár 26 mm 8,8 g Cu MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ·, koronás kiscímer Értékjelzés, verési évszám 1848.
    1 krajczár Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1849.
    3 krajczár 32 mm 25,7 g MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ·, koronás kiscímer, értékjelzés
    6 krajczár 20 mm 2,227 g 437‰ Ag
563‰ Cu
    10 krajczár 10 vonal
21,95 mm 		3,898 g 500‰ Ag
500‰ Cu 		V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·1, V. Ferdinánd, verdejegy SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·2, Madonna, értékjelzés, verési évszám 1848.
    20 krajczár 12 vonal
26,34 mm 		6,682 g 583‰ Ag
417‰ Cu
Kereskedelmi érme
    1 dukát 20,5 mm 3,490 g 986‰ Au
14‰ Cu 		V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·, álló V. Ferdinánd SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·, Madonna, koronás kiscímer, verési évszám 1848.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Horvátországi veretek szerkesztés

A magyar forradalommal egy időben erősödtek fel a horvát függetlenségi törekvések is, melyet a magyar pozíciók gyengítése érdekében a bécsi kormányzat is támogatott. Horvátországban már hosszú idő óta nem folyt pénzverés, Bécsből pedig nem küldtek megfelelő mennyiségű fémpénzt, ezért a horvát báni tanács 1848. december 1-jén döntött a pénzveréshez szükséges gépek és szerszámok beszerzéséről. Ezüstpénzeket (cvancika, a német zwanziger = 'húszas', 'húszkrajcáros' szóból; hívták azonban Jelačić-guldennek is) és rézpénzeket (križar, magyarul krajcár) vertek. A bécsi kormányzat nem nézte jó szemmel ezeket a lépéseket és megtiltotta a további pénzverést, kárpótlásul megfelelő mennyiségű fémpénzt szállítottak Grazból Zágrábba. Az érméket kettő kivételével beolvasztották, a megmaradt darabokat a Zágrábi Archeológiai Múzeumba, a verőtöveket Bécsbe szállították.[1]

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
Forgalmi érmék
1 krajczár 26,5 mm 9,6 g Cu TORJEDNA KRALJEVINA HERVAT·SLAV·DALM·3, koronás címer Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1849.
    1 forint 26,7 mm 9,32 g Ag POD·BANOM·JOSIPOM·JELAČIĆEM·BUZIMSKIM·4, Josip Jelačić, verési évszám USPOMENA·NARODJENJA·JUGOSLAVJANSKE·SLOBODE·5 fekvő félhold hatágú csillaggal 1848.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Csavaros krajcárok szerkesztés

A magyar szabadságharc alatt is megjelentek a széttekerhető, ún. spionpénzek, más néven csavaros krajcárok. Egyes vélemények szerint a szabadságharc alatt, mások szerint pedig közvetlenül a szabadságharc leverése után használták őket. A belsejükben kis üzeneteket, vagy Bem és Petőfi fényképeit hordták. A súlyuk kivételével a többi paraméterük megegyezik a forgalomban levő címletekkel.

 
Csavaros 1, 3 és 20 krajcárok

Megjegyzések szerkesztés

  1. V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED· = V. Ferdinánd Magyar-, Horvát-, Tótországok királya, Erdély nagyfejedelme (Tótország: Szlavónia korabeli elnevezése)
  2. SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE· = Szűz Mária Isten annya, Magyarország védője (annya: korabeli ipszilonista írásmód, amely a katolikusok közt volt népszerű,[2][3] lásd: jottista-ipszilonista háború)
  3. TORJEDNA KRALJEVINA HERVAT·SLAV·DALM· = Trojedna Kraljevina Hervatska, Slavonija i Dalmacija (horvátul) = Horvátország, Szlavónia és Dalmácia Háromegy Királysága (Háromegy Királyság: a Horvát, Szlavon és Dalmát Királyság magyarban ritkán használt közös elnevezése[4])
  4. POD·BANOM·JOSIPOM·JELAČIĆEM·BUZIMSKIM· (horvátul) = Bužimi Josip Jelačić bán alatt
  5. USPOMENA·NARODJENJA·JUGOSLAVJANSKE·SLOBODE· (horvátul) = A délszláv szabadság megszületésének sikere

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ Rijekai Egyetem Jogtudományi Kar Archiválva 2008. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Irislav Dolenec: Izvorni otkovi ili krivotvorine otkova od jednog križara iz 1849. Godine zagrebačke kovnice? (Eredeti vagy hamisítvány 1949-es zágrábi egykrajcáros?)
  2. ↑ Gramma Nyelvi Iroda[halott link] - A jottista - ipszilonista háború. In: Szabómihály Gizella: Fejezetek a nyelvtudomány történetéből
  3. ↑ Gramma Nyelvi Iroda[halott link] - Helyesírás felekezeti alapon. In: Szabómihály Gizella: Fejezetek a nyelvtudomány történetéből
  4. ↑ A Pallas nagy lexikona - Háromegy királyság szócikk

Irodalom szerkesztés

Magyarul szerkesztés

Németül szerkesztés

  • Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien (2008). ISBN 3-901678-97-2 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_1848–49-es_forradalom_és_szabadságharc_pénzérméi&oldid=26924404”