Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése
Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközése egy várhatóan 4,5 milliárd év múlva megtörténő galaktikus ütközés a Lokális Galaxiscsoport két legnagyobb galaxisa, a Tejútrendszer (amiben található a Naprendszer és a Föld is) és az Androméda-galaxis között.[1][2][3][4][5] Elég távol vannak egymástól az érintett csillagok, hogy ne ütközzenek egymástól a folyamat során,[6] bár néhányat ki fog lökni magából a gyakran Milkomédaként emlegetett új galaxis.[7] Annak az esélye, hogy a Nap is erre a sorsa jut fennáll, de az égitesteket a Naprendszerben nem fogja érinteni az ütközés.
Valószínűsége
szerkesztésAz Androméda-galaxis 110 km/s sebességgel közeledik a Tejútrendszer felé kékeltolódása alapján.[2][8] 2012-ig nem lehetett tudni, hogy az ütközés biztosan meg fog-e történni.[9] Addig a legjobb mérés a Hubble űrtávcsővel történt, amivel kiszámították a galaxis csillagainak pozícióját 2002-ben és 2010-ben, több száz háttérben lévő galaxishoz viszonyítva. Több ezer csillag pozícióját átlagolva ki tudták számítani azok elmozdulását a két mérés között. Az eredmény az, hogy a délkelet felé mozog az Androméda legalább 0,1 milli-ívmásodperccel mozog évente, ami kevesebb, mint 200 km/s-nek felel meg a Naphoz képest, délre és keletre. A Nap mozgását tekintve az Androméda oldalirányú mozgása sokkal kisebb, mint a közeledési sebessége, így a két galaxis össze fog olvadni a Tejútrendszerrel 5 milliárd éven belül.[1][2][10]
Ezek az ütközések viszonylag megszokottak, a galaxisok élethosszát tekintve. Az Androméda például legalább már egy galaxissal összeütközött élete során,[11] míg a Tejútrendszerbe több törpegalaxis is beleolvad jelenleg (mint például a Sag DEG).
Más kutatások szerint az M33, a Triangulum-galaxis (a harmadik legfényesebb galaxis a Lokáli Csoportban) is részt fog venni. A legvalószínűbb sorsa az, hogy az új kialakult galaxis körül fog keringeni és később bele fog olvadni. Viszont az se kizárt, hogy összeütközik a Tejútrendszerrel, mielőtt az összeütközik az Andromédával, vagy, hogy kilöki magából a Lokális Galaxiscsoport.[9]
Galaktikus ütközés
szerkesztésMíg az Androméda-galaxisban egy billió (1012) és a Tejútrendszerben 300 milliárd (3×1011) csillag található, annak az esélye, hogy két csillag összeütközzön gyakorlatilag nulla, a csillagok közötti távolságok miatt. Például a Naphoz legközelebbi csillag a Proxima Centauri, ami 4,2 fényévre (4,0×1013 km) található. Ez azt jelenti, hogy ha a Nap egy pingponglabda lenne, akkor a Proxima Centauri egy borsó lenne, 1100 km távolságra egymástól, míg a Tejútrendszer 30 millió km lenne.[6]
Ugyan a csillagok általában sűrűbben helyezkednek el a galaxisok közepe felé, a távolságuk még általában így is 160 milliárd (1.6×1011) km.[6]
A Naprendszer sorsa
szerkesztésKét tudós a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Centerben kijelentette, hogy mikor ütközik össze (és egyáltalán összeütközik-e) a két galaxis, az az Androméda sebességén fog múlni.[3] Jelenlegi számítások szerint 50% az esélye annak, hogy egy összeolvadt galaxisban a Naprendszert háromszor olyan távolságra taszítani a galaxis központjától az ütközés, mint jelenlegi pozíciója.[3] Arra pedig 12% az esély, hogy a Naprendszert teljesen kilöki magából az új galaxis.[12][13] Ha ez meg is történne, annak az esélye, hogy ennek bármilyen hatása lenne a rendszerre vagy annak bolygóira, minimális.[12][13]
Esetleges mesterséges bolygó-átalakítást figyelmen kívül hagyva erre az időpontra már túl meleg lesz a Föld felszíne ahhoz, hogy víz létezni tudjon a bolygón, így az élet jelenléte szinte lehetetlen. Az élet teljes kihalása 1-1,5 milliárd év múlva fog biztosan bekövetkezni, a Nap fényességének növekedése miatt (addigra a jelenleginél 35–40%-kal lesz magasabb).[14][15]
Az ütközést követő események
szerkesztésMikor két spirálgalaxis összeütközik, a korongjukban található hidrogén összenyomódik és nagy mennyiségű csillagkeletkezést indít el, mint ami a Csáp-galaxisokban is látható. Az Androméda-galaxis és a Tejútrendszer ütközésének esetében viszont ez nagyon gyenge lesz, hiszen a fennmaradó gáz a két korongban viszonylag kevés, de egy kvazárt esetleg kialakíthat.[13]
Az összeolvadás eredménye
szerkesztésAz ütközés után létrejövő galaxisnak a Milkoméda becenevet adták.[16] Szimulációk szerint ez egy óriás elliptikus galaxis lesz, de kisebb csillagsűrűséggel, mint jelenleg ismert elliptikus galaxisok.[13] Az is lehetséges, hogy a létrejövő objektum lentikuláris vagy spirálgalaxis lesz, ami a Tejútrendszerben és az Andromédában fennmaradó gáz mennyiségétől múlik.[17]
A következő 150 milliárd év során a Lokális Galaxiscsoport fennmaradó galaxisai bele fognak olvadni ebbe az objektumba, lényegében lezárva annak evolúcióját.[18]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sohn, Sangmo Tony, Roeland P. (2012. július 1.). „THE M31 VELOCITY VECTOR. I. HUBBLE SPACE TELESCOPE PROPER-MOTION MEASUREMENTS”. The Astrophysical Journal 753 (1), 7. o. DOI:10.1088/0004-637X/753/1/7. ISSN 0004-637X.
- ↑ a b c Cowen, Ron (2012. május 31.). „Andromeda on collision course with the Milky Way” (angol nyelven). Nature, nature.2012.10765. o. DOI:10.1038/nature.2012.10765. ISSN 0028-0836.
- ↑ a b c Muir, Hazel: Galactic merger to 'evict' Sun and Earth (amerikai angol nyelven). New Scientist. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ Cox, T. J.; Loeb, Abraham (2008. június). „Our galaxy's collision with Andromeda”. Astronomy, 28. o.
- ↑ Gough, Evan: Thanks to Gaia, We Now Know Exactly When We'll be Colliding with Andromeda (amerikai angol nyelven). Universe Today, 2019. február 12. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ a b c NASA - NASA's Hubble Shows Milky Way is Destined for Head-On Collision. web.archive.org, 2014. július 1. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ Behold Our Dazzling Night Sky When the Milky Way Collides with Andromeda in 4 Billion Years (angol nyelven). kottke.org. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ Astronomers Predict Titanic Collision: Milky Way vs. Andromeda | Science Mission Directorate. science.nasa.gov. [2022. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 1.)
- ↑ a b van der Marel, Roeland P., T. J. (2012. július 1.). „THE M31 VELOCITY VECTOR. III. FUTURE MILKY WAY M31–M33 ORBITAL EVOLUTION, MERGING, AND FATE OF THE SUN”. The Astrophysical Journal 753 (1), 9. o. DOI:10.1088/0004-637X/753/1/9. ISSN 0004-637X.
- ↑ van der Marel, Roeland P., Gurtina (2012. július 1.). „THE M31 VELOCITY VECTOR. II. RADIAL ORBIT TOWARD THE MILKY WAY AND IMPLIED LOCAL GROUP MASS”. The Astrophysical Journal 753 (1), 8. o. DOI:10.1088/0004-637X/753/1/8. ISSN 0004-637X.
- ↑ Andromeda involved in galactic collision. MSNBC, 2007. január 29. [2014. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 1.)
- ↑ a b Cain, Fraser: When Our Galaxy Smashes Into Andromeda, What Happens to the Sun? (amerikai angol nyelven). Universe Today, 2007. május 10. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ a b c d Cox, T. J. (2008. május 1.). „The collision between the Milky Way and Andromeda” (angol nyelven). Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 386 (1), 461–474. o. DOI:10.1111/j.1365-2966.2008.13048.x.
- ↑ Schröder, K.-P. (2008. május 1.). „Distant future of the Sun and Earth revisited” (angol nyelven). Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 386 (1), 155–163. o. DOI:10.1111/j.1365-2966.2008.13022.x.
- ↑ BBC NEWS | Science/Nature | Specials | Washington 2000 | Date set for desert Earth. web.archive.org, 2014. július 12. [2014. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ Milkomeda, Our Future Home. Harvard–Smithsonian Center for Astrophysics, 2008. május 27. [2015. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
- ↑ Ueda, Junko, Min S. (2014. augusztus 12.). „COLD MOLECULAR GAS IN MERGER REMNANTS. I. FORMATION OF MOLECULAR GAS DISKS”. The Astrophysical Journal Supplement Series 214 (1), 1. o. DOI:10.1088/0067-0049/214/1/1. ISSN 1538-4365.
- ↑ Adams, Fred C. (1997. április 1.). „A dying universe: the long-term fate and evolutionof astrophysical objects” (angol nyelven). Reviews of Modern Physics 69 (2), 337–372. o. DOI:10.1103/RevModPhys.69.337. ISSN 0034-6861.