Főmenü megnyitása

Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.

Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltó, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.

Állandó kísérők: a párbeszédes részekSzerkesztés

A párbeszédes részekben alig találunk rímeket, ötös (10 szótag) és hatodfeles (11 szótag) jambusi sorokból állnak. Pl.:[1]
Az én | időm | ben ün | nep volt | az illyes, (11 szótag: hatodfeles jambusi sor)
Ott volt | az ud | var, a | nemes | világ. (10 szótag, ötös jambusi sor)

Váltakozó forma: Lírai betétekSzerkesztés

A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.

A Tragédia formájától eltérően halljuk:

Első színSzerkesztés

Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. Például:[1]

Dicsőség a magasban Istenünknek, A
Dicsérje őt a föld és a nagy ég, X
Ki egy szavával híva létre mindent, A
S pillantásától függ ismét a vég. Y

A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.

Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.

Például:

Azt hin/néd, egy / gyönge / lámpa, A
S mégis millió teremtés X
Mérhetetlen nagy világa. A
Két golyó küzd egymás ellen Y

A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.

Római színSzerkesztés

Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:

Bolond/ világ /volt haj/daban: A
Lukréciát az özvegy ágyban A
Hogy megkereste szép gavallér B
Nem lángol ajka, több kéjt nem kér, B
Tárt szűvel nem fut bordélyházba, A
Hideg vasat merít magába. A

Londoni színSzerkesztés

Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:

Zúg az / élet /tenger/árja, X
Mindenik hab új világ, A
Mit szánod, ha elmerűl ez, Y
Mit félsz, az ha feljebb hág? - A

Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:

Sárkányoktól / is kivívták A
Egykoron az / aranyalmát - A
Almák még most / is teremnek, B
A sárkányok / rég kivesztek: B

Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:

Félrébb/ az útból/! – tiszte/let nekem, A
Megőszült tudományban a fejem, A
Mig a természet titkos kincseit X
Felástam ernyedetlen szorgalommal. Y

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Az időmértékes verslábakat a szokásostól némileg eltérően jelöltük: a vastag betűkkel szedett „szótagok” a hangsúlyos, a jelöléssel el nem látottak a hangsúlytalan szótagokat jelölik, a két „/” jel közé fogott rész pedig a verslábat.

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés