Az ember tragédiája verselése
Az ember tragédiája verses dráma, s mint ilyen, formailag nem egységes, az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű részek s a különféle rímképletek a mű egészén át egymást váltják.
Bár a Tragédiát a legtöbb kritika formája miatt érte (fő hibája Arany szavaival élve, hogy „Madách erősebben gondol, mint képzel”, azaz a mű gondolati tartalma mögött elmarad annak nyelvi szépsége), a dráma verselése mégis figyelemre méltó, s a lírai betétek sokszor önálló versként is megállnák helyüket.
Állandó kísérők: a párbeszédes részek szerkesztés
A párbeszédes részekben alig találunk rímeket, ötös (10 szótag) és hatodfeles (11 szótag) jambusi sorokból állnak. Pl.:[1]
Az én | időm | ben ün | nep volt | az illyes, (11 szótag: hatodfeles jambusi sor)
Ott volt | az ud | var, a | nemes | világ. (10 szótag, ötös jambusi sor)
Váltakozó forma: Lírai betétek szerkesztés
A kifejezetten lírai betétek különböző formájú rímes költemények, de ezeken kívül többfajta verselés is megtalálható.
A Tragédia formájától eltérően halljuk:
- az Angyalok karát,
- a 3 főangyal hozsannáját az Úrnak,
- Cluvia dalát,
- Hippia énekét
- és a Londoni színben kiszűrődő halk dallamot…
Első szín szerkesztés
Az első színben hallható Angyalok kara félrímekkel ellátott hatodfeles és ötös jambusi sorokből épül fel, az eltérő szótagszámú sorok periodikusan váltogatják egymást. Például:[1]
Dicsőség a magasban Istenünknek, | A |
Dicsérje őt a föld és a nagy ég, | X |
Ki egy szavával híva létre mindent, | A |
S pillantásától függ ismét a vég. | Y |
A példában látható sorban az X és Y azonos végződésű sorok, így valójában bokorrímről beszélünk, a félrím azonban nem csak e négy sorra, de az egész Angyalok kara-monológra értelmezhető rímképlet.
Az Úr megszólalása után az Angyalok kara válaszol, de az előzőektől eltérő formában: a válasz félrímekkel ellátott, nyolc szótagos sorai trochaikus lüktetésűek.
Például:
Azt hin/néd, egy / gyönge / lámpa, | A |
S mégis millió teremtés | X |
Mérhetetlen nagy világa. | A |
Két golyó küzd egymás ellen | Y |
A három főangyal ötödfeles, 9 szótagú, félrímes jambusokban dicsőíti az Urat.
Római szín szerkesztés
Később, a római színben a kéjhölgyek megszólalásai tekinthetők lírai betétnek, Cluvia páros rímű ötödfeles jambusokban beszél:
Bolond/ világ /volt haj/danában: | A |
Lukréciát az özvegy ágyban | A |
Hogy megkereste szép gavallér | B |
Nem lángol ajka, több kéjt nem kér, | B |
Tárt szűvel nem fut bordélyházba, | A |
Hideg vasat merít magába. | A |
Londoni szín szerkesztés
Az utolsó lírai betéteket tartalmazó szín a londoni: a sokaság morajának zenéje 8-7 szótagos, félrímes trochaikus verssorokból áll:
Zúg az / élet /tenger/árja, | X |
Mindenik hab új világ, | A |
Mit szánod, ha elmerűl ez, | Y |
Mit félsz, az ha feljebb hág? - | A |
Ugyanebben a színben a kéjhölgy ütemhangsúlyos felező nyolcasokban (négy-négy szótagos sorok) énekel, páros rímeket használva:
Sárkányoktól / is kivívták | A |
Egykoron az / aranyalmát - | A |
Almák még most / is teremnek, | B |
A sárkányok / rég kivesztek: | B |
Nyegle verse szintén lírai betétnek tekinthető, félrímes ötös és ötödfeles jambusi sorok váltják egymást:
Félrébb/ az útból/! – tiszte/let nekem, | A |
Megőszült tudományban a fejem, | A |
Mig a természet titkos kincseit | X |
Felástam ernyedetlen szorgalommal. | Y |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Az időmértékes verslábakat a szokásostól némileg eltérően jelöltük: a vastag betűkkel szedett „szótagok” a hangsúlyos, a jelöléssel el nem látottak a hangsúlytalan szótagokat jelölik, a két „/” jel közé fogott rész pedig a verslábat.