Főmenü megnyitása

Esztergomi prímási pincerendszer

(Az esztergomi prímási pincerendszer szócikkből átirányítva)

Az esztergomi Várhegy alatt a 19. században kialakított hatalmas prímási pincerendszerben, vagy röviden a Prímás Pincében működik az érsekség által létrehozott, a történelmi Magyarország tizenkét borvidékét bemutató bormúzeum, ami 2010-ben nyitotta meg kapuit.

Esztergomi prímási pincerendszer
A Barkóczy-alagút 2010. július 10.
A Barkóczy-alagút 2010. július 10.
Tulajdonos Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergomi prímási pincerendszer (Magyarország)
Esztergomi prímási pincerendszer
Esztergomi prímási pincerendszer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 00″, k. h. 18° 44′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 00″, k. h. 18° 44′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergomi prímási pincerendszer témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

LeírásaSzerkesztés

 
Felújítás előtt
 
A boltozat
 
Felújítások 2009 nyarán

A Várhegy és a bazilika alatt húzódó klasszicista pincerendszer összesen 3700 négyzetméteres.[1] A Sötétkapu nevű alagút szeli ketté. Az alagút két végén 2-2 bejárat nyílik a boltíves építménybe, valamint egy-egy nagyobb bejárat található a Várhegy rámpájának északi és déli oldalán. A pincét lezáró cseh süveg boltozatokat a körítő falak, valamint a 28 db belső pillér támasztja alá. A boltozatokon 5–7 méter magas földfeltöltés épült a rámpa tervezett kialakítása érdekében. Belmagassága 11 méter.

TörténeteSzerkesztés

A műemléki pincerendszert a főszékesegyház építésekor alakították ki az 1800-as évek közepén, hogy az Esztergomi érsekség területéről érkező borokat tárolják itt, illetve a Várhegy mesterséges rámpájának kialakításakor a feltöltés mértékét csökkentsék. A Prímási Levéltár bortári számadásai szerint még a 20. században is nagy szerepe volt a bornak mint természetbeni juttatásnak. A bazilika karigazgatójának 1873-ban egy évre 11,48 hektoliter bort utaltak ki. Egy zenész 1-4 hektoliter, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint felsorolták a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. 1876-ban a Prímási Számvevői Hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.[2] A trianoni döntés után az érsekség nagy része az újonnan alakult Csehszlovákia területéhez került, így a pincerendszer funkcióját vesztette. Ma az egyházmegyének nincsenek mezőgazdasági területei, nem folytat szőlőtermelést. Az ötvenes évektől a szomszédos Ószeminárium épülete katonai funkciót töltött be, így az egész környéket lezárták, és megközelíthetetlen lett a pince is. Egyes részein zöldségraktár és elosztó működött. A hegy rámpájának déli oldalában ma is étterem működik, de az épületegyüttes többi része kihasználatlan maradt. 2006-ra – a bazilika felszentelésének 150. évfordulójára – a Szent István tér egy része, az Ószeminárium, a Sötétkapu és némelyik környező épület felújítása megtörtént. 2006. szeptember 2-áig a pincerendszer nagy részébe viszont még nem lehetett bemenni.

A pincerendszer szigetelés nélkül készült. A tömörödött agyagos feltöltés több mint száz évig megvédte a boltozatokat a talajba jutott csapadékvíztől. A legújabb kori közműfektetések megbontották a régi szigetelő réteget, ezért a boltozatok ázni kezdtek. Az épületegyüttes az évek alatt annyira rossz állapotba került, hogy vizesedése a pincerendszer statikai állapotát és a bazilika altemplomát is veszélyeztette.

2007 májusában, amikor dr. Erdő Péter esztergomi érsek megalapította a Prímási Borrendet, melynek központjául a hosszú ideje kihasználatlan pincerendszert kívánta megtenni. Tervei szerint itt fogják tárolni a Kárpát-medence legkiválóbb borászainak munkáit „Vinum Primatis” (Prímás bora) márkanév alatt. Először ekkor fogalmazódott meg felújítás szándéka. Ezután állították össze a pályázatot és készítették el a felújítási terveket.

2007 júliusában Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a pincerendszert az induló második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében felújítják, mint a 271 kiemelt projekt egyikét. A beruházás körülbelül egymilliárd forintba fog kerülni. A kérdéses tulajdonviszonyok és használati jogok rendezése megkezdődött.[3] A támogatási szerződést 2008. augusztus 18-án írták alá a Szent Adalbert Központ fogadótermében Erdő Péter és Bajnai Gordon jelenlétében.[4] A restaurálás 2009 áprilisában kezdődött meg.[5] A szigetelési munkálatokkal egy időben elvégezték a Sötétkapu boltozatának tisztítását és pótlását, tereprendezést végeztek a hegyen, akadálymentes vizesblokkot építettek, egy panorámalift készítésével hidalták át a Várhegy jelentős szintkülönbségeit, átalakították a korlátokat, valamint 58 különböző magasságú, archaikus, mészkő oszloptöredéket helyeztek el a hegyen, amik ülőfelületként szolgálnak.

Az átadása 2010. július 1-jén volt. Turisztikai fogadóközpontként működik az épületkomplexum, ami kávézót, borozót és üzleteket is magában foglal, de a Prímási Borrend ülései is itt lesznek. Itt mutatják be a magyar szőlészet és borászat emlékeit, történetét, 180 magyar borfajtát lehet megkóstolni. A pincerendszert és a vendéglátó egységeket lift köti össze a bazilikával.

GalériaSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hídlap - Megújul a Várhegy alatti pincerendszer?. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 28.)
  2. http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=26916&rovat=1
  3. Kiemelt projektek 2007-2008-ra – elfogadott kormányhatározat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 27.)
  4. Archivált másolat. [2011. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  5. http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/pezsdulo-elet-a-megujulo-bazilika-toveben-226318

ForrásokSzerkesztés