Bálint Nagy István

(1893-1931) magyar orvos, történész, tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. szeptember 29.

Bálint Nagy István (Makó, 1893. január 1.Makó, 1931. december 2.) magyar fül-orr-gégeorvos, orvostörténész, a szegedi egyetem magántanára.[2]

Bálint Nagy István
Bálint Nagy István
Bálint Nagy István
SzületettBálint Nagy István
1893. január 1.[1]
Makó
Elhunyt1931. december 2. (38 évesen)[1]
Makó
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar, magyar
Foglalkozásafül-orr-gégész, orvostörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Nagy István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Makón született 1893. január 1-jén. Édesapja hétgyermekes, református vallású szabómester volt. 1912-ben érettségizett a Makói József Attila Gimnáziumban Gebe Mihály osztályában. A budapesti egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait. Az első világháború alatt a 46. gyalogezred egészségügyi katonájaként szolgált, majd a szegedi hadikórházban dolgozott. Ezután a csepeli hadikórházba került, ahol műtőorvos volt, majd Makón szigorló gyakornokként látta el a kórház betegeit. Az orvosi diploma megszerzése után a budapesti fülklinika tanársegédje volt 1920-1922 között. Doktori címét 1922-ben kapta meg. 1923-ban a makói kórház fül-, orr-, gégeosztályának főorvosa volt. 1925-től orvostörténeti kutatásokat végzett. 1928–1929 között Bécsben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasa volt. 1931-ben Szegeden egyetemi magántanári képesítést szerzett. Orvosi hivatásának lett áldozata, betegkezeléskor fertőzést szenvedett el és vérmérgezésben halt meg 1931. december 2-án Makón.

Sírja a makói Református ótemetőben található.[2]

Magánélete

szerkesztés

Felesége, Husztik Anna volt (-1998). Egy fiuk született: Miklós (1924-?).

  • Mandulakő esete (Orvosi Hetilap, 1926)
  • Tapasztalatok a nyelőcső lúgmérgezés okozta szűkületeinek korai és kései kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1927)
  • Kolerajárványok Csanád vármegyében (1928)
  • A boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásairól (Orvosi Hetilap, 1928)
  • Boszorkányüldözés Magyarországon (Orvosi Hetilap, 1928)
  • Tapasztalatok a mandulaműtét utáni vérzéscsillapításról (Orvosi Hetilap, 1928)
  • A szájsebzések ellátása (Gulácsy Zoltánnal, 1929)
  • Az influenza története
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00752.htm, Bálint Nagy István, 2017. október 9.
  2. a b Tóth Ferenc: Makói temetők. Makó, 1996. A Makói Múzeum füzetei, 83.

További információk

szerkesztés
  • Vermes Ernő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után (Gyula, 1929)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Budapest, 2002.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
  • Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1995. Szerkesztette: Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1996.