Bánfi Sándor

(1846–1890) magyar zeneszerző, zeneesztéta, újságíró

Bánfi Sándor, 1883-ig Deutsch[1] (Lovasberény, 1846. október 30.Budapest, 1890. szeptember 15.) zeneszerző, zeneesztéta, újságíró.

Bánfi Sándor
Életrajzi adatok
Születési névDeutsch Sándor
Született1846. október 30.
Lovasberény
Elhunyt1890. szeptember 15. (43 évesen)
Budapest
SírhelySalgótarjáni utcai zsidó temető
Tevékenységzeneszerző, újságíró
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Lovasberényben született, ahol apja tanító volt; innen Kecskemétre, majd Pestre költöztek és itt a gimnázium első két osztályát magánuton végezvén, az evangélikus gimnáziumban folytatta tanulmányait; onnan az akkori német Staatsgymnasiumba lépett az 5. osztályba; a nyolcadikat a reformatusoknál végezte. Ezután Párizsba ment a világkiállításra, ahol megismerkedett Offenbachchal és Delibessel. Visszatérvén a fővárosba, az izraelita tanítóképzőben hat évig volt zene- és énektanár; ezután az egyetemre iratkozott be és két évig jogot hallgatott és államvizsgát tett.

Az ügyvédséghez nem lévén kedve, a zenére és énekre adta magát és több keringőt szöveggel és szöveg nélkül, négy operettet, két műdalt, két ballettet és egy vígoperát (Fanchon) írt. A párizsi Archives Israelites c. lapba írt cikkeket és Budapesten a Gazette de Hongrie zenekritikusa volt Saissy szerkesztése alatt; azután a Harmonia c. zenelapban a francia rovat szerkesztője lett. Írt még a Pester Lloydba, Allgemeine Deutsche Musikzeitungba és a Zenelapba (1886.) Több zeneesztétikai szakmunkája jelent meg.

Munkái szerkesztés

  • Zeneelmélet és az összhangzattan elemei. Bpest, 1884.
  • Az énektanítás elmélete elemi iskolai tanító képző intézetek növendékei számára. Uo. 1886.

Jegyei szerkesztés

B. S. ▪ . ▪ +

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1883. évi 73272. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 4. oldal 1. sor.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.