Főmenü megnyitása

Dr. Bánhegyi László (Budapest, 1931. január 17.Bécs, 2015. december 24.[1]) magyar kosárlabdázó, olimpikon, kung-fu mester. Felesége Mossóczy Lívia (1936–2017) asztaliteniszező.

Bánhegyi László
Nemzetiség magyar
Született1931. január 17., Budapest
Halála2015. december 24. (84 évesen), Bécs, Ausztria
Csapatai
 Bp. Vörös Meteor1949–1951
 Bp. Honvéd1952–1961
Válogatottság
Magyarország1950–1960

Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Kosárlabda
Európa-bajnokság
ezüst
1953, Moszkva
arany
1955, Budapest
Főiskolai világbajnokság
arany
1954, Budapest
Magyar bajnokság
arany
1952
arany
1953
arany
1954
arany
1955
arany
1957
arany
1958
arany
1959
arany
1960

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

1949-ben a Vörös Meteor játékosa lett. 1952-ben a Budapest Honvédhoz igazolt. Ugyanebben az évben szerepelt az olimpián. 1953-ban Európa-bajnoki ezüst-, 1955-ben aranyérmes volt. 1954-ben főiskolai világbajnokságot nyert. 1957-ben és 1959-ben negyedik helyezést ért el az Európa-bajnokságon. 1960-ban kilencedik helyen végzett az olimpián.

A római olimpia után, 1961 januárjában családjával Angliába költözött. Londonban tagja volt az egymásután háromszor angol első ligát, valamint háromszor angol kupát nyert YMCA csapatának is. 1965 őszén családjával visszatért Magyarországra, ekkorra azonban már véglegesen elkötelezte magát a kungfuval.

A kungfuval először az 1950-es években, a sporton keresztül került kapcsolatba. Nemzetközi versenyeken sűrűn találkozott két kínai sportolóval, akikkel szoros barátság alakult ki, akik – mint ahogy az később kiderült – tanítványai voltak a kínai harcművészetekben nagyon jól ismert Sun Lu Tang fiának, Sun Tsun Chou-nak. Ők ketten vezették be a kung-fu ismereteibe azzal a megkötéssel, hogy ezt nem teszi nyilvánossá, hiszen ebben az időben a nyugati világ számára még teljesen ismeretlen volt a kung-fu. Az első Bruce Lee film 1963 körül jelent meg Londonban.

Dr. Bánhegyi 1959 nyarán járt először Kínában, ahol megismerhette személyesen is Sun Tsun Chou-t, és édesapjának egy volt másik barátját, Kwan Sai Hung-ot is. Dr. Bánhegyi és Kwan Sai Hung között hamarosan szoros barátság alakult ki, ettől kezdve hónapokon keresztül Kwan Sai Hung személyes tanítványa lett. 1961 februárjától Londonban folytatódtak tovább az edzések, akkortól kezdve Kwan Sai Hung-nak egész londoni ottlétük alatt, de még a későbbiekben sem volt más tanítványa (Kwan Sai Hung elmondása alapján).

Kwan Sai Hung a taoista Huashan kolostorának volt lakója és tanítványa 9 éves korától. Egész életét a taoizmusnak szentelte, és mestere volt a Ming Dinasztia kung-fu stílusának.

Dr. Bánhegyi a Hsing-I alapvető légzéstechnikáját Sun Tsun Chou-tól tanulta, Kwan Sai Hung pedig a Ming Dinasztia Kung-Fu stílusát valamint a speciális taoista légzéstechnikát, a Tao-Yin-t tanította neki. Sun elnevezte Sun Tsun Fung-nak, Kwan-tól pedig a Kwan Sai Fung kínai nevet kapta, mivel levegőben való utánozhatatlan mozgása legjobban a Főnix madár repüléséhez hasonlított.

1964-ben mestere kezdeményezésére a Déli Kwong Mantis alapító nagymestere lett, mely stílus kialakításában Kwan Sai Hung Mester harcművészeti tudásával nagy segítségére volt.

Az 1970-es évek elején először Ip Shui fiának, Ip Chee Keung-nak lett a tanítványa, majd rövid időn belül Ip Shui Nagymester saját tanítványának fogadta. Korábbi Kung-Fu ismereteinek és tapasztalatainak köszönhetően rendkívül gyorsan sajátította el ezt a stílust is. Angliából való hazatérése előtt 1975 nyarán Ip Shui Nagymester befogadta a családjába ünnepélyes keretek között, felesége, fia Davis, és rangos meghívottak előtt. A nagymester felesége erre letérdelt előtte, majd elismerése jeléül kezet csókolt neki (ez a ceremónia Kínában - az akkori időben egyedülállónak számított). Ezek után Ip Shui kinevezte a család keresztapjának (ettől kezdve Ip Chee Keung csak "father"-nak szólította), és egyúttal a Chow Család Déli Imádkozó Sáska stílusú Kung-Fu örökösének és nagymesterének. Ennek köszönhetően Dr. Bánhegyi megismerhette a stílus nagykönyvéből a Chow Mantis Kung-Fu majd 250 éves történetét, mely könyvet egyébként az örökös - a tradicionális harcművészeti szokásoknak megfelelően - csak a nagymester halála után kaphat meg.

Magyarországra való hazatérése után, 1976 januárjában koholt vádak alapján letartóztatták, majd több éves börtönbüntetésre ítélték. 1976 és 1978 között 3 évet börtönben ült, ezen idő alatt minden korábbi mestereivel megszakadt a kapcsolata. Ip Chee Keung későbbi elmondása alapján, apja meg volt róla győződve (ismervén a kelet-európai politikai helyzetet - kommunizmus), hogy Dr. Bánhegyi meghalt, ezért az 1970-es évek végén kinevezte őt is - Ip Chee Keung-ot - 5. generációs nagymesternek. Így állt elő az a helyzet, hogy a stílusnak két nagymestere lett, ami különben nem is olyan ismeretlen a Kung-Fu történetében. (Ip Chee Keung egyébként csak 2003-ban lett hivatalosan is a stílus második nagymestere)

Magyarországon - börtönből való szabadulása és rehabilitálása után Dr. Bánhegyi László vezette be először a Kung-Fu-t az 1970-es évek végén; 1979-től egy speciális feladatokkal megbízott rendőrségi csoportot képzett ki. 1981-ben megalapította az első magyarországi Kung-Fu egyesületet - Tong Long Martial Arts néven - melyben a Chow Család Déli Imádkozó Sáska stílusú Kung-Fu-t tanította. 1983-ban megalapította az Északi Sima Hátú Mantis stílusú Kung-Fu iskolát is, melynek vezetésével a nála kiképzett Sifu Tix Richárd lett megbízva. Halála után az iskola vezetését Sifu Váradi György vette át.

A Chow Család Déli Imádkozó Sáska stílusú Kung-Fu iskola dinamikusan fejlődött, és hamarosan sok egyéb stílusú iskolát is szárnyai alá vett. Taglétszáma így rövid idő alatt elérte az 1500 főt, ezért az egyesületéhez tartozó egyéb stílusokat Dr. Bánhegyi átadta más mesterek kezébe, akik az oktatást már a saját egyesületeiken belül folytatták.

Hosszú, kemény munka után 1990-ben megalapította az első magyarországi Kung-Fu Szövetséget, melynek az elnöke lett. Ettől kezdve már a Kung-Fu népszerűsítését és színessé tételét tűzte ki célul maga elé Magyarországon.

Az 1998-ban megalakult magyarországi Kung-Fu Szakszövetségnek szintén az elnöke lett.

2005 nyarán - korára és egészségére való tekintettel - lemondott az elnöki tisztségről, visszavonulásra azonban még így sem gondolt, jelenleg Ausztriában népszerűsíti a tradicionális Kung-Fu-t, és vezeti Bécsben saját Kung-Fu iskoláját.

A magyarországi Kung-Fu életben meghatározó szerepet betöltött Si Kung Bánhegyi László több mint negyed évszázados példa nélküli pályafutását a Magyar Kung-Fu Szakszövetség azzal koronázta meg, hogy lemondása után a szakszövetség - tisztelete és elismerése jeléül - örökös tiszteletbeli elnökének választotta meg.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[2]
  • A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1955)[3]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1960)[4]
  • Munkaérdemérem (1962)[5]

Köztársasági Érdemkereszt tiszti aranyfokozat 1991 Nyugállományú Vezérezredesi kinevezése 1991.05.11

JegyzetekSzerkesztés

  1. Elhunyt Bánhegyi László”, Origo.hu, 2015. december 27. (Hozzáférés ideje: 2015. december 27.) 
  2. Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. feb. 27.)
  3. Kitüntették a kosárlabda Európa-bajnokságot nyert csapat tagjait és vezetőit. Népsport, XI. évf. 143. sz. (1955. júl. 21.) 3. o.
  4. Sportemberek kitüntetése. Népsport, XVI. évf. 92. sz. (1960. máj. 8.) 6. o.
  5. Sportvezetők és sportolók kitüntetése. Népsport, XVIII. évf. 192. sz. (1962. szept. 30.) 1. o.

ForrásokSzerkesztés