Bíró Gyula (építész)

(1867–1944) építész

Beczkói Bíró Gyula, születési nevén Biermann Gyula (Szeged, 1867. december 18.Budapest VI. kerülete, 1944. február 1.) zsidó származású magyar építész.

Bíró Gyula
SzületettBiermann Gyula
1867. december 18.[1]
Szeged[1]
Elhunyt1944. február 1. (76 évesen)[2]
Budapest VI. kerülete[2]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozásaépítész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Biermann (Bíró) Károly (1843–1927) és Schweiger Johannával (1843–1916) gyermekeként született. Akárcsak édesapja, ő is kezdetben építőmester lett (oklevele 1906-ból való).[3]

Az édesapjával közösen működtette a „Biró Károly és Gyula” családi vállalatot, amely elsősorban épületek kivitelezésével foglalkozott (nem kevés esetben Kőrössy Albert Kálmán tervei valósították meg) cég a főváros egyik legsikeresebb kivitelezőjévé vált. Ő maga ettől függetlenül több bérházat tervezett is. 1899-ben nősült meg, feleségétől, Fränkel Máriától három gyermeke született (Edit, Pál, Andor). Az első világháborúban népfölkelő mérnökhadnagyként szolgált, szolgálatait arany érdemkereszttel jutalmazták.[3]

Bíró Gyula tagja volt a Magyar Építőmesterek Egyesületének választmányába, a Magyar Építő-, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestületnek, és a a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank felügyelőbizottságának is. Az 1920-as Bíró Budapest egyik leggazdagabb építészének számított (Korb Flóris, Benes Imre és Kőrössy Albert Kálmán mellett.)[3]

A második világháború idején zsidó származása miatt munkaszolgálatot kellett teljesítenie az ekkor már 70 évnél idősebb építésznek. Valószínűleg ott szerzett betegsége miatt hunyt 1944-ben 77 éves korában. A Kerepesi temetőben temették el evangélikus szertartás szerint. Érdekesség, hogy temetésén koszorúk helyett családja a rászorult munkaszolgálatosok javára kért adományokat.[3]

Ismert épületei

szerkesztés

Bíró Gyula által tervezett épületek

szerkesztés
 
Wesselényi utca 13.
 
Népszínház u. 46.
  • 1908: lakóház, Budapest, Wesselényi utca 13.[4][3]
  • 1910: lakóház, Budapest, Wesselényi utca 10.[5][3]
  • 1910: lakóház, Budapest, Wesselényi utca 8.[6][3]
  • 1910: lakóház, Budapest, Dohány utca 37.[7][3]
  • 1910: lakóház, Budapest, Népszínház utca 46.[8][3]
  • 1911: lakóház, Budapest, Dob utca 9.[9][3]
  • 1911: lakóház, Budapest, Király utca 27.[10]
  • 1911: lakóház, Budapest, Király utca 82.[3]

Mások által tervezett, Bíró Gyula által kivitelezett épületek

szerkesztés
  • 1905: lakóház, Budapest, Kékgolyó utca 16/b.[3]
  • 1905: lakóház, Budapest, Alkotás utca 7/b.[3]
  • 1900: épületbővítés, Budapest, Röppentyű utca[3]
  • 1901: épületbővítés, Budapest, Józsefvárosi teherpályaudvar[3]
  • 1901: épületbővítés, Budapest, egy Gyáli úti raktár[3]
  • 1903: lakóház, Budapest, Csengery utca 66.[3]
  • 1904–1905: lakóház, Budapest, Alkotás utca 7/a.[3]
  • 1905: épületbővítés, Budapest, Dévai utca[3]
  • 1906: épületbővítés, Budapest, Közraktár utca[3]
  • 1906: épületbővítés, Budapest, Bajza utca[3]
  • 1906: lakóház, Budapest, Török utca 8.[3]
  • 1907: épületbővítés, Budapest, Rottenbiller utca[3]

Házbővítések a budapesti Tűzoltó utcában, a Zugló utcában és a Pauler utcában (1-1 épület).[3]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés