Bíró Gyula (mezőgazdász)

(1894-1977) mezőgazdász, jogász, egyetemi tanár

Vitéz Bíró Gyula (Szentistvánfalva, 1894. augusztus 1.Budapest, 1977. január 12.) mezőgazdász, jogász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1965)

Bíró Gyula
Született1894. augusztus 1.
Szentistvánfalva
Elhunyt1977. január 12. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • mezőgazdász
  • jogász
  • egyetemi tanár
Iskolái
  • Debreceni Egyetem (–1921)
  • Szegedi Tudományegyetem (–1922, doktorátus, jogtudomány)
  • SírhelyeFarkasréti temető (37/2-1-170)[1][2]
    A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Gyula témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Életpályája szerkesztés

    1894. augusztus 1-jén született a Háromszék megyei Szentistvánfalván (Szentivánlaborfalva) (ma Románia). 1921-ben a debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémián (mai Debreceni Egyetemen) mezőgazdász oklevelet kapott, 1922-ben a Szegedi Egyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1925 októberében Keszthelyről a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára helyezték, ahol 1933-ban már rendes tanárrá nevezték ki. Az állattenyésztésben híressé vált elődje, Ujhelyi Imre nyomdokaiba szegődve a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését és a helyes takarmányozás elterjesztését tűzte ki célul. Külföldi szakemberek is fölfigyeltek módszerére: a tenyészanyag kiválasztására, az itatásos borjúnevelésre és a helyes takarmányozásra. Az időközben Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola, majd a második világháborút követő központosítás után létrehozott Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya néven oktató intézet működését a kommunista hatalomátvétel után ideiglenesen 1954-ig beszüntették. Ezután 1949-ben a tangazdaság vezetője lett, majd különböző tudományos kutatói állásokat töltött be, 1953 után újra Mosonmagyaróvárott működött. 83 éves korában, 1977. január 12-én hunyt el Budapesten.

    Művei szerkesztés

    • Átmeneti idő és a napi adagok szabályozása a borjak mesterséges nevelésénél (Győr, 1932)
    • A magyaróvári gazdasági akadémia tehenészetében szerzett tejelési, tenyésztési és takarmányozási tapasztalatok (Budapest, 1937)
    • Takarmányozási útmutató gyakorlati gazdák számára (Mosonmagyaróvár, 1940)
    • Mesterséges borjúnevelés (Czakó Józseffel, Budapest, 1951)
    • Szarvasmarhahízlalás (Kalapos Istvánnal, Budapest, 1951)
    • Takarmányozástan (Budapest, 1952)
    • Gyakorlati takarmányozás (Budapest, 1952)
    • Állattenyésztésünk útja a világszínvonal felé (Budapest, 1966)

    Díjai szerkesztés

    Jegyzetek szerkesztés

    Források szerkesztés