A B12-vitamin vagy B12-vitamin (kobalamin) vízben oldódó vitamin, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az agy és a központi idegrendszer működésében, valamint a vérképzés folyamatában. A B-vitamincsoport tagja. Emellett szerepet játszik még a sejtek anyagcseréjében, részt vesz a nukleinsavak felépítésében, befolyásolja a szervezet fehérjeszintézisét, elősegíti az aminosavak fehérjékbe való beépülését, és fokozza ezek hasznosítását. Az ajánlott napi bevitel felnőttek számára 2.4 µg, terhes és szoptató nők számára magasabb bevitel javallott.[1]

B12-vitamin
IUPAC-név
α-(5,6-dimetilbenzimidazolil)kobamidcianid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 68-19-9
PubChem 5479203
ChemSpider 10469504
DrugBank APRD00326
ATC kód B03BA01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C63H88CoN14O14P
Moláris tömeg 1355,37 g/mol
Terápiás előírások
Alkalmazás orális, intravénás

A tévhittel ellentétben a B12-vitamint nem a növényevő állatok termelik, egyedül bizonyos baktériumok és archeák képesek az előállítására. Ezek a mikroorganizmusok megtalálhatóak azokon a növényeken, amelyeket a növényevő állatok megesznek; aztán bekerülnek az állatok emésztőrendszerébe, szaporodnak, beépülnek az állandó bélflórába, és itt termelik a B12-vitamint.[2]

Annak érdekében, hogy a bélbaktériumok B12-vitamint termeljenek, az állatnak megfelelő mennyiségű kobaltot kell fogyasztania.[3] Kobaltban szegény termőfölddel rendelkező legelőn legeltetett állatok esetében kialakulhat B12 hiány, B12 injekció vagy kobalt táplálékkiegészítő szükséges lehet a haszonállatok számára.[4]

Meghatározása

szerkesztés

A (vízben oldódó) B-vitamincsoport Cyanocobalamin vitamerből szintetizálódó tagja.

Szerkezete

szerkesztés

Szerkezete hasonlóságot mutat a porfirinvázzal. Központi részét négy pirrolgyűrűből álló rendszer képezi, amely azonban a porfirinváztól eltérően nem alkot delokalizált planáris struktúrát. Ez a jellemző szerkezet a korrinváz.

A molekula központi atomja a kobalt, amely heterociklusos bázishoz, az 5,6-dimetilbenzimidazolhoz kötődik. A kobaltatom hatodik koordinációs kötését több csoport is elfoglalhatja, ez a molekula izolálása során jellemzően cianidion, azonban a szövetekben többnyire víz vagy hidroxidion van a cianidion helyén.


B12-vitamint kizárólag mikroorganizmusok képesek előállítani. Megtalálható az állati eredetű termékekben, pl. húsokban, halakban, a tenger gyümölcseiben, tejben, sajtokban és tojásban, illetve belsőségekben, azaz májban, vesében, szívben. A savanyú káposztában (a savanyítás folyamatában mikroorganizmusok vesznek részt), és csekély mennyiségben a homoktövisben is előfordul.

A B12-vitamin megfelelő hasznosításának elengedhetetlen feltétele az ép bélflóra és a fontos mikroorganizmusok zavartalan működése. Hiánya többek között vészes vérszegénységet és idegrendszeri zavarokat eredményez.

Felvétele, raktározása

szerkesztés

A táplálékkal bevitt B12-vitamin a gyomorban kötődik a nyálmirigyekben termelődött haptocorrin fehérjéhez, majd miután a hasnyálmirigy enzimei lebontották a haptocorrint, a gyomorban termelődött intrinsic faktorhoz (IF) kötődik, amely megvédi a B12-vitamint a lebontástól. Az IF-B12-vitamin komplex a csípőbélben szívódik fel, receptormediált endocitózissal. IF nélkül a táplálékban lévő B12-vitamin csak kis mértékben szívódik fel, így a gyomor teljen kivétele (ami egyébként összeegyeztethető az élettel emésztés szempontjából), az IF hiánya később súlyos problémákat okoz. A felszívódott B12-vitamin nagy része normál körülmények között transzkobalamin-I-gyel, véráram útján a májba jut, és ott raktározódik. A szervezet B12-vitamin-raktára kb. 1-5 mg, táplálékkal napi kb. 1-5 µg szívódik csak fel (napi szükséglet kb. 1-2,5 µg/nap). Így előfordulhat, hogy a csökkent bevitel vagy felszívódás miatti B12-vitamin-hiány tünetei csak évek után jönnek elő.

Pótlása növényi étrenden

szerkesztés

Mivel nincsen megfelelő természetes nem-állati forrása ennek a vitaminnak, azoknak, akik növényi étrenden élnek, szükséges a B12 táplálékkiegészítőként való szedése, vagy B12-vel dúsított termékek fogyasztása, megfelelő mennyiségben.[2][5][6] A B12 felszívódási aránya minél nagyobb mennyiségben visszük be, annál rosszabb, ezért ritkább bevitel esetén arányosan is nagyobb mennyiség szükséges.[2][6] A máj legfeljebb 5 évre eleget tud tárolni ebből a vitaminból, de a pótlása elmaradásának olyan súlyos következményei lehetnek, mint a pszichózis, demencia, súlyos depresszió és visszafordíthatatlan ideg- és agykárosodás.[7][1]

A B12-vitamin szedésének szükségessége nem jelenti azt, hogy egy jól megtervezett növényi étrend hiányos lenne. Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége,[8] Kanadai Dietetikusok Szövetsége,[9] a Physicians Comittee for Responsible Medicine,[10] a British Dietetics Association,[11] New Zealand Ministry of Health[12] és az Academy of Nutrition and Dietetics[13] is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára.

Szerepe a metabolizmusban

szerkesztés

Az emberi szervezetben a B12-vitamin két formája vesz részt a metabolizmusban: a metil-kobalamin és az adenozil-kobalamin.

Metil-kobalamin

szerkesztés

A metil-kobalamin a homocisztein-metil-transzferáznak a koenzime, amely tetrahidrofolát-függő enzimrendszert alkot, és az aktivált metil ciklusban a metionin reszintézisében játszik szerepet. Hiányában a nukleotid-anyagcsere zavart szenved, a nukleotidok szintézise gátolt lesz, ez pedig főként a gyorsan osztódó sejteket érinti, például az eritroblasztokat. Következményképpen vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) alakul ki. Emellett, a homocisztein-metil-transzferáz elégtelensége emelkedett homocisztein- és alacsony metioninszintet eredményezhet, az előbbi atheroscelosist, utóbbi pedig idegrendszeri rendellenességeket válthat ki.

Adenozil-kobalamin

szerkesztés

Az adenozil-kobalamin a metil-malonil-CoA-mutáz koenzime, csökkent funkciója esetén a metil-malonil-CoA nem alakul át szukcinil-CoA-vá, felszaporodása metil-malonsavas acidaemiát okoz. Ez nem csak az elágazó szénláncú aminosavak, hanem a páratlan szénatomszámú zsírsavak oxidációját is érinti.

  1. a b Office of Dietary Supplements - Vitamin B12 (angol nyelven). ods.od.nih.gov. (Hozzáférés: 2019. augusztus 31.)
  2. a b c Vitamin B12 (english nyelven). Oregon State University, Micronutrient Information Center, Linus Pauling Institute,, 2015. június 4. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  3. McDowell LR: Vitamins in Animal and Human Nutrition (angol nyelven) pp. 525, 539. Hoboken: John Wiley & Sons, 2008. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  4. www.agric.wa.gov.au: Cobalt deficiency in sheep and cattle. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  5. The vegan diet (angol nyelven). nhs.uk, 2022. február 23. (Hozzáférés: 2023. október 17.)
  6. a b What Every Vegan Should Know About Vitamin B12 (angol nyelven). The Vegan Society. (Hozzáférés: 2023. október 17.)
  7. Harvard Health vitamin B12 deficiency. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  8. Ausztrál Dietetikusok Szövetsége. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  9. Dietitians of Canada: Heathy Eating Guidelines for Vegans. [2018. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  10. Vegetarian and Vegan diets. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  11. British Dietetic Association confirms well-planned vegan diets can support healthy living in people of all ages. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  12. The New Zealand Ministry of Health: Eating Healthy for Vegetarians. [2019. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  13. Vesanto Melina, Winston Craig, Susan Levin: Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Vegetarian Diets. (Hozzáférés: 2021. április 14.)

Ádám Veronika (szerk.) - Orvosi biokémia (Semmelweis Kiadó, 2016) ISBN 9789633314005