Metionin
| Metionin | |
| |
| |
| IUPAC-név | (S)-2-amino-4-(metilszulfanil)-butánsav |
| Más nevek | Met, M |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 63-68-3 |
| PubChem | 876 |
| ChemSpider | 853 |
| EINECS-szám | 200-432-1 |
| DrugBank | DB13972 |
| KEGG | D04983 |
| ChEBI | 16811 |
| ATC kód | V03AB26 |
| Gyógyszer szabadnév | methionine |
| Gyógyszerkönyvi név | Methioninum |
| SMILES | CSCC[C@H](N)C(O)=O |
| InChIKey | FFEARJCKVFRZRR-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 636185 |
| Gmelin | 3117 |
| UNII | 73JWT2K6T3 |
| ChEMBL | CHEMBL274119 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H11NO2S |
| Moláris tömeg | 149,21 g/mol |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A metionin (röviden Met vagy M)[1] fehérjealkotó α-aminosav, képlete: HO2CCH(NH2)CH2CH2SCH3.
Esszenciális aminosav.[2] Apoláris tulajdonsága miatt jól oldódik apoláris oldószerekben. A cisztein és a metionin a két kéntartalmú aminosav, melyeknek fontos szerepük van a fehérjék felépítésében. A metionin mindig a lánckezdő aminosav, kodonja AUG.
Bioszintézis
szerkesztésA metionin bioszintézisében az alábbi enzimek vesznek részt:
- aszparatokináz
- β-aszpartát-szemialdehid-dehidrogenáz
- homoszerin-dehidrogenáz
- homoszerin-aciltranszferáz
- cisztationin-β-szintáz
- cisztationin-γ-liáz
- metionin-szintáz (emlősökben: homocisztein-metiltranszferáz)
Táplálkozás
szerkesztésNagy mennyiségben található metionin a szezámmagban, a halban, húsokban, egyes növényi magokban. A gyümölcsökben és a zöldségekben kevés van belőle, kivéve a spenótban, a burgonyában és a főtt kukoricában.
A metionin segíthet az alkoholelvonás illetve az ópiátok elvonási tüneteinek mérséklésében. Ebből a célból modern detoxikációs klinikákon táplálékkiegészítőként adják a kezelésben részesülőknek.
A szervezetünk normális napi igénye 2–3 gramm, de bizonyos túlterhelések hatására, mint pl. a testépítés, illetve a fentebb említett káros életmódok esetén ez az igény jelentősen – akár a duplájára is emelkedhet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ IUPAC-IUBMB Joint Commission on Biochemical Nomenclature: Nomenclature and Symbolism for Amino Acids and Peptides. Recommendations on Organic & Biochemical Nomenclature, Symbols & Terminology etc. (Hozzáférés: 2007. május 17.)
- ↑ https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_wunderlich_szarka_biokemia/ch10s02.html