Babići (Šipovo)
Babići (szerbül: Бабићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
| Babići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 23,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,46 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 24″, k. h. 17° 11′ 40″44.190000°N 17.194400°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 24″, k. h. 17° 11′ 40″44.190000°N 17.194400°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 67, közúton 106 km-re délre, községközpontjától légvonalban 16 km-re, közúton 26 km-re délkeletre, a Vaganac-patak jobb partján fekvő dombos-hegyes területen található.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 482 | 152 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 484 | 152 |
Története
szerkesztésA területén előkerült nagyszámú régészeti lelet alapján a településen már ősidők óta élénk társadalmi élet folyt. Az első erődítményeket a bronzkorban, valószínűleg az illírek építetették itt. Ezeket később a vaskorban, majd a római korban is használták. Az erődökön kívül még két római település maradványai is megtalálhatók itt, melyek közül az egyik mellett vaskohó is működött. A középkorban ez a terület meglehetőesen sűrűn lakott lehetett. Ezt igazolja az itt megtalált, összesen nyolc középkori temető maradványa, bennük számos, a késő középkorban a bogumilokra jellemző sírkővel. [4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Babići község részeként a faluban 44 házat és 400 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 77 házat és 673 ortodox szerb lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 484-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
2011. július 31-én az új Strojica - Babići út megnyitása alkalmából a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik is ellátogatott Babićiba.[7]
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Prokopiusnak szentelt ortodox temploma.
- Čadarov greb – középkori temető maradványai 7 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel. A többi megsemmisült.[4]
- Gajić - középkori temető maradványai 7 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel. A többi megsemmisült.[4]
- Gradina – ókori erődítmény maradványai a település egyik domináns magaslatán. Az erődöt a leghozzáférhetőbb oldalon sánc védte. A lelőhelyen, a felszínen számos kerámia töredéket találtak. Az erőd korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik.[4]
- Krčana – ókori erődítmény maradványai. Az erőd lakókomplexumát a leghozzáférhetőbb három oldalról 8 méter széles sánc és 5 méter széles árok, míg a nyugati oldalon a Vaganac-patak meredek oldalú szurdoka védte. Az északi és a déli oldalon tumulusok láthatók. Korát a kora vaskorban határozták meg.[4]
- Luke - középkori temető maradványai 2 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.[4]
- Međe – Štenkovac Selo – római település és vaskohó maradványai. A romok mellett számos kohászati hulladékot találtak, mely közelében 20 db római padlótégla is volt. A maradványok a 3. – 4. századból valók.[4]
- Mramorje - középkori temető maradványai 39 db nyugat-keleti és észak-déli tájolású stećak sírkővel. Közülük 2 db félhold és kupola díszítésű volt.[4]
- Nadvode - középkori temető maradványai két csoportban elhelyezett, 54 db nyugat-keleti és észak-déli tájolású stećak sírkővel. Közülük 2 db félhold, szarvas és egyéb figurális díszítésű volt.[4]
- Raskršće – római település és középkori temető maradványai. A település központjában római padlótéglákat és néhány habarcsba rakott egész téglát találtak. A környező szántóföldeken ugyancsak találtak római kori építőanyagokat. A lelőhelyen egy középkori temető maradványaiként 112 darab, nyugat-keleti tájolású stećak sírkövet is azonosítottak, melyek közül sok megsérült, illetve időközben megsemmisült.[4]
- Vaganac - középkori temető maradványai 35 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel. Közülük néhányon nap, félhold és felemelt kéz alakú díszítés volt.[4]
- Velika Njiva - középkori temető maradványai 14 db nyugat-keleti tájolású stećak sírkővel.[4]
- Visovi – ókori erődítmény maradványai a Vaganac és a Janj összefolyásánál. Területét a környezetétől sánc és védőárok választotta el. Az erődöt további két tumulus is védte. Területén számos kerámia került elő, melyek a korát a bronzkorra datálják.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 64. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
- ↑ Додик: Српска стабилна, не пријети јој опасност (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2011. július 31. (Hozzáférés: 2011. július 31.)
További információk
szerkesztés
