Babin Do (Šipovo)

falu Bosznia-Hercegovinában

Babin Do (másképpen Babin Dol, szerbül: Бабин До) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Babin Do
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség125 fő (2013)[1]
Népsűrűség11,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület10,88 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 12′ 04″, k. h. 17° 12′ 05″44.201100°N 17.201400°EKoordináták: é. sz. 44° 12′ 04″, k. h. 17° 12′ 05″44.201100°N 17.201400°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 63, közúton 99 km-re délre, községközpontjától légvonalban 12 km-re, közúton 19 km-re délkeletre, a Janj-folyó jobb partjától keletre fekvő dombos-hegyes területen található. Babino Do központja mintegy 756 méter tengerszint feletti magasságban található, a falu területén keresztül folyik a Glogovac-folyó és két kisebb patak, a Zečkovina és a Police. Nyugatról a Janj-folyó határolja. Településrészei a következők: Center, Peć, Crepulje, Kičelovo Brdo, Bužani , Borje, Previja, valamint 4 kisebb falu: Peričići, Pratrići, Žugorići és Grahovac.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 337 121
Bosnyák 0 0
Horvát 0 3
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 1
Összesen 337 125

Története

szerkesztés

A területén előkerült régészeti leletek alapján a településen már a római korban is laktak emberek. Borje nevű részén a Hanovi lelőhelyen római település maradványai találhatók nagy területen szétszórtan.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Babići község részeként a faluban 41 házat és 361 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 63 házat, 544 ortodox szerb, 1 muszlim és 2 katolikus lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 337-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Hanovi – római település maradványai a Borje településrészen. Római épületek alapfalai, nagy területen szétszóródott, római tégla, cserép és egyéb építőanyagokkal.[4]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 64. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.

További információk

szerkesztés