Bacher Vilmos

(1850–1913) orientalista, hebraista, egyetemi tanár

Bacher Vilmos (Liptószentmiklós, 1850. január 12.Budapest, 1913. december 25.) zsidó származású orientalista, rabbi, hosszabb időn át a Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára. A 19. század végének jelentős (Európai hírű) Kelet-kutatója volt, tanulmányainak száma több száz tételt tesz ki.

Bacher Vilmos
Született 1850. január 12.
Liptószentmiklós
Elhunyt 1913. december 25. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orientalista,
rabbi,
pedagógus
Sírhelye Salgótarjáni utcai zsidó temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacher Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Bacher Simon fia volt. Elemi tanulmányait Szucsányban és Liptószentmiklóson végezte, a középiskolát pedig Pozsonyban. 1870-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1876-ban fejezte be rabbinikus ta­nulmányait Breslauban, ahol rabbivá avatták. Az 1877-ben megnyitott Országos Rabbiképző Intézet tanárává hívták meg, előzőleg rövid ideig rabbi minőségben működött Szegeden, a boszniai okkupáció idején tábori lelkész is volt. A Rabbi­képzőben 36 esztendőn keresztül működött, Bloch Mózes halála után elnöki, majd igazgatói minő­ségben. Tanulmányi köre a zsidó és keleti tudo­mányok nagyon sok ágára terjedt ki. Előadta a Rabbiképzőn a bibliai tudományok valamennyi ágát és a zsidók történetét. Szaktárgyai: az írás­magyarázat, a héber nyelvtudomány, az aggáda, a vallásbölcselet, a keleti stúdiumok közül külö­nösképpen az arab és perzsa tanulmányok. Jelen­tős része volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Bibliájának kiadásában, Bánóczi Józseffel együtt megindította a Magyar-Zsidó Szemlét.

Leg­nagyobb, közel 10 kötetre terjedő műve a hagyo­mányos irodalom agádikus ágával foglalkozott. Önálló munkáinak száma meghaladja a félszázat, dolgozatai 750-re rúgnak. Több munkájával a kultúrvilág tudományos köreinek elismerését vívta ki. Bacher a legtöbboldalú, legalaposabb és leg­termékenyebb zsidó tudósaink közé tartozott. Alapvetően fontosak a bibliai exegéziséről, úgy­szintén a vallásfilozófusok biblia-exegéziséről (két kötet), valamint a Zóhárról, a Targumok-ról és a héber grammatikusokról írt művei. Kiadta Abulvalid Mervan ibn Dsaunach gyök­szótárát Juda ibn Tibbon héber fordításában és annak héber grammatikáját az eredeti arab szövegben (Derenbourggal közösen).

 
Bacher Vilmos síremléke a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben

A Talmud-kutatás terén világszerte elismert tekintély volt, aki évtizedekig reprezentálta a magyar-zsidó tudományosságot. Nagyszerű munkás­ságával csak Goldziher Ignácé és Kaufmann Dávidé vetekedhetett és ezek mellett főleg neki köszönhető, hogy olyan korban, amikor a haladó zsidóságban erős hanyatlásnak indult a talmudikus tudomány és már-már hitét vesztette a sze­mináriumi nevelés, a pesti Rabbiszeminárium a zsidó tudományok komoly centrumává erősöd­hetett. Ő alatta élte ez a fontos intézmény legdicsőségesebb és legtermészetesebb korszakát. Munkatársa volt minden zsidó folyóiratnak, gyűj­teményes munkának és lexikonnak. Hatvanadik születésnapjára tanítványai emlékkönyvvel ked­veskedtek (Budapest, 1910), ebben van Blau Lajos dolgozata, a mely Bacher iratainak jegyzékéi tartal­mazza; ennek kiegészítését Friedmann Dénes adta ki.

Művei szerkesztés

Szerkesztette a Magyar-Zsidó Szemlét Bánóczi Józseffel együtt 1884-től.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Bacher Vilmos témában.
  1. https://www.milev.hu/jahrzeiten/kiszlev-26-bacher-vilmos, Bacher Vilmos, 2023. december 8.