Baka-piramis

ókori egyiptomi sír

Baka piramisa a Zavijet el-Arjan-i négy királypiramis egyike. A másik három azonban a III. dinasztia korából származó lépcsős piramis, míg Baka sírja IV. dinasztia korabeli és valódi piramis. Mai állapota miatt a piramist leginkább nagy gödör néven említik a helyiek. A piramis Richard Lepsius listáján az L XIII. számú.

Nagy gödör
Építtető: Baka
Ókori neve
<
bAkA
>sbsbAHASH

s.b3-b3.k3(…)
Épülti. e. 26–25. század
Típusavalódi piramis
Magasságaismeretlen (ma 0)
Alap élhosszakb. 210 méter
Anyagamészkő és vörös gránit
Szatelliták számanincs
Hajógödrök számanincs
Kamrák száma1
Elhelyezkedése
Nagy gödör (Egyiptom)
Nagy gödör
Nagy gödör
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 29° 56′ 24″, k. h. 31° 09′ 06″Koordináták: é. sz. 29° 56′ 24″, k. h. 31° 09′ 06″

Az építtető, Baka személye is rejtélyes, így azt sem tudni, hogy miért éppen ide, az egy évszázaddal korábbi királytemetkezés helyszínére tért vissza. A Hufu halálát követő időszak egészen Menkauréig kevéssé ismert. Az azonban bizonyos, hogy a Hufut megelőző időszakban nem volt szokás a királysírokat olyan szorosan egymás mellé építeni, mint amilyent a gízai piramismezőn tapasztalhatunk. Dzsedefré Abu Roásban épített sírt, Hafré Hufué mellé, ezután Baka megint messze innen, Menkauré újra Gízában, végül Sepszeszkaf nemcsak Gízát hagyta el, hanem a piramisformát is.

Feltárása szerkesztés

 
Baka és a piramis neve

Richard Lepsius 18421846-os expedíciója alkalmával írták le először. Első feltárását Alessandro Barsanti végezte 1905 és 1912 között. A két világháború akadályozta a régészeti munkálatokat. Utoljára 1954-ben egy filmforgatás apropóján ásták ki újra a homokból, mivel azóta szigorúan őrzött katonai terület. A piramisról ma is csak annyit tudunk, amennyit a 20. század közepén lehetett tudni.

Először a III. dinasztia korára tették az építését, mivel a környéken még három lépcsős piramis van, amely típus királysír esetén csak arra a korra jellemző. Ugyanígy a megközelítést biztosító rámpa is a lépcsős piramisok lejáratához hasonlít, nem a IV. dinasztia idejének aknafolyosóira. Ráadásul a piramison talált feliratokat Nebka-ként olvasták.

Ugyanezt a nevet ma már inkább Baka-ként betűzik. A bejárati folyosó sem egyedülálló a IV. dinasztiában, mert Dzsedefré piramisában pontosan ugyanilyen található. Már Barsanti talált egy olyan kődarabot, amelyre Dzsedefré nevét írták, ennek alapján többen (például Vaszil Dobrev) úgy gondolják, hogy ez a piramis Dzsedefré valódi sírja, míg az Abu Roás-i csak egy naptemplom. Végül Jean-Philippe Lauer a kőtömbök kialakítása, egymásra helyezésének módja alapján végleg átsorolta a IV. dinasztiába.

A piramis jellemzői szerkesztés

A „Nagy Gödör” nem más, mint a „nyitott gödör” módszerével készített lejáró rámpa maradványa, amelynek végén a sírkamra található. Az általános vélekedés szerint magát a piramist éppcsak elkezdték építeni, amikor abbahagyták. Tervezett mérete körülbelül 210×210 méteres volt, tehát alig maradt el a két legnagyobbtól. Van azonban olyan vélemény is, miszerint a sírból viszonylag nagy rész elkészült, és utólag bontották vissza, máshol felhasználva a kész építőanyagot. Köztük a kamrát és a folyosót egykor befedő hatalmas gránitmonolitokat is, és ezért fedetlen a mai állapot. Az újrafelhasználó Hafré vagy Menkauré lehetett. Menkauré piramisában ugyanúgy sok vörös gránitot lehet találni, mint a Baka-piramisban.

A rámpa 106 méter hosszú és északról délre lejt. 21 méteres mélységben ér véget. A piramis tengelyébe tervezték, a sírkamra pontosan az alapnégyzet közepén, az átlók metszéspontja alatt van. A sírkamra padlózata már készen állt (ez az adat összevethető Hufu piramisának föld alatti kamrájával, amelynek egyáltalán nincs padlója). A sírkamra nyugati részén már ott áll a 3,15×2,22×1,50 méteres méretű, rózsaszínű gránitból faragott szarkofág. Barsanti a fedelét is megtalálta, amely 43 centiméter vastag. A koporsó ugyan már üresen került elő, de temettek bele.

A piramist egykor kerítésfal vette körül 465×420 méteres területen. A piramiskörzet egyéb szokásos elemei közül kultikus piramis és királynői piramis, valamint bárkagödör nem került elő. A kerítésfal déli falának keleti részén egy halotti templom valószínűsíthető. Völgytemplom szintén ismeretlen.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés


előző:
Hafré-piramis
Egyiptomi királypiramisok
i. e. 26–25. század
IV. dinasztia
 
következő:
Menkauré-piramis