A baklava kiadós, édes süteményféle, számos közel-keleti és balkáni ország konyhájában megtalálható. A baklavát a törökök, arabok, görögök, örmények, bolgárok és szerbek egyaránt saját hagyományos édességeik között tartják számon. Rétestészta alapú édesség, melyet dióval vagy pisztáciával töltenek meg, és cukorral vagy mézzel ízesítenek.

Baklava
Baklava pisztáciával
Baklava pisztáciával
Nemzet, ország közel-keleti és balkáni országok
Alapanyagok rétestészta, dió, pisztácia, cukor, méz
A Wikimédia Commons tartalmaz Baklava témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A baklava története nincs igazán dokumentálva, ennek ellenére a leginkább hiteles történet szerint a ma ismert baklava fajtáit a Topkapı palota birodalmi konyháiban sütötték ki. Ismereteink szerint a szultán a ramadán 15 napján tálcányi baklavát kínált a janicsároknak, és azt az ünnepi felvonulást Baklava Alayı-nak nevezték el. (Wasti, 2005).

Vryonis (1971) a Deipnosophistaeban említett ókori görög gastis, kopte, kopton szavakat azonosítja a baklavával, ami szerint ez a bizánciak kedvence. Perry (1994) ezzel ellentétesen azt állítja, hogy bár a gastris nevű étel tartalmaz diót és mézet, de nincs benne tészta, hanem szezámmag-keverékből áll, hasonlóan a halvához. Perry állítását, miszerint a baklava nem ógörög, hanem török eredetű, alátámasztja továbbá, hogy a rétegelt tésztát a közép-ázsiai török konyha használta. A közép-ázsiai rétegelt tészta és a szinte átlátszó vékonyságú tészta közötti hiányzó fejlődési lépést az azerbajdzsáni Bakı pakhlavası ételnél találjuk meg. Ez az édesség már rétegelt, de még nem nyújtott tésztából készült.

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Baklava recept témában.