Wikipédia

Baksa Márk

Baksaházi Baksa Márk (egyes forrásokban Marcus Baxam, Baksa Márkus, Baci György vagy Baxi Gergely, Gregor Baci, nevének nyugat-európai változata Baxa Márk; 16–17. század) magyar katona, aki 1598-ban bekövetkezett, számos műalkotásban megörökített sérüléséről lett híres.

Baksa Márk
Ismeretlen szerző által készített festmény Gregor Baxi, magyar nemes sebesüléséről, Ambras kastély, Ausztria
Ismeretlen szerző által készített festmény Gregor Baxi, magyar nemes sebesüléséről, Ambras kastély, Ausztria
Született16. század
Elhunyt17. század
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásakatona
A Wikimédia Commons tartalmaz Baksa Márk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ismeretlen szerző által készített korabeli metszet Baksaházi Baksa Márk sebesüléséről

Híres sebesülése szerkesztés

 
Illusztráció az Icones habitus monumenta Turcarum Fol. 72r-ben.

Baksa Márk életéről és tetteiről csak igen szegényes és kevés forrásadat áll az utókor rendelkezésére.[1][2][3] Az első hiteles, hozzá köthető tudósítás alapján az 1594-ben a török seregek által elfoglalt győri vár négy évvel későbbi, 1598-as ostromának alkalmával érte nevezetes sebesülése. A történet szerint ebben a csatában a koponyájába egy török katona kopjája fúródott, amely a jobb szemét szétroncsolva hatolt a fejébe. A fegyver hegye a tarkóján vagy a nyakán, egyes források szerint a bal fül alatti nyakrészt átdöfve állt ki a testéből. A katonának ennek ellenére sikerült túlélnie a sebesülését, sőt később részt vett a tizenöt éves háború (1591/93–1606) további csatáiban is.[2][3][4] A krónikák szerint egy évvel élte túl a sebesülését.[5]

A katona sebesülése és kitartása Európa-szerte ismertté vált, számos rézmetszet készült a kopjával átszúrt koponyájáról, valamint több versben is megörökítették sebesülésének történetét.[2][3] Már 1629-ben említést tesz Martin Schödel Disquisito historico-politica de Regno Hungariae[6] című művében Baksa Márk sebéről és képet is közzétesz róla.[7]

Hasonló illusztráció található az 1586 és 1650 között készült Icones habitus monumenta Turcarum Libri picturati A 15 kéziratának, a Jagellói Könyvtár fol. 72r lapján. Krakkó. A portré hasonlít a Habitus Baci képeire, a sérülés, a hajviselet és a koponyán lévő sebhely.

Vargha Gyula (1853–1929) statisztikus, költő 1923-ban keletkezett, a Torstenson lakomája címet viselő költeménye is ezek közé a műalkotások közé tartozik. A versben a svéd tisztek azon csúfolódnak, hogy milyen sok idősebb korú magyar katona van jelen köreikben, ugyanis szerintük az igazi vitéz a háborúban leli halálát. Ezzel megkérdőjelezik a magyarok vitézségét. Válaszul Kemény János a könyvtárába vezeti a svédek ezredesét, ahol egy könyvet vesz elő, amelyben egy Baksáról készült kép látható.[2][3][8] A versben ugyan kelevéz (a hajítódárda szinonímájaként) szerepel, az egykorú festmények tanúsága szerint azonban ez inkább kopja lehetett, a vastagsága és a korabeli kopjákra jellemző ferde csíkozás alapján. Szabó Péter történész, egyetemi oktató „Virtus vulnere viret”. Sebtől díszlik a vitézség című tanulmányában is Baksa Márkus történetével foglalkozik.[4][9]

„Segerskjöld a könyvbe pillant,
Ott lefestve képben egy magyar vitéz,
Jobb szemébe szúrva roppant
Nagy hegyes nyárs, hosszú török kelevész:
Tarkóján fél rőfre áll ki.
Szörnyű szúrás, látja bárki,
Ily döfésbe a halandó belevész.

»Olvasd bajtárs!« Az meg olvas:
»Baksa Márkus, híres magyar kapitány.
Így veré át gyilkoló vas,
Szemén ment be, s hátul jött ki azután;
De a döfést kiheverte,
S a törököt verten verte,
Azután is, még sokáig, száz csátán.«

»Mért van köztünk öreg ember?
Bajtárs uram, itt van rá a felelet,
Én hallgattam türelemmel,
Német írja, s az nekünk nem hízeleg.
Ha mi olyan könnyen halnánk,
Kihalt volna rég a fajtánk,
Annyi vérünk öntözé már a röget.«”

Vargha Gyula (1853–1929): Torstenson lakomája (részlet). Napkelet. 1923. I. évf, 1. sz.[8]


Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Martin Zeiller: Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn, und darzu gehöriger Landen, Städte. books.google.hu. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  2. ↑ a b c d szigetvarimuzeum: Korabeli Krónika: 1598 - Baksaházi Baksa Márk sebe. Szigetvári Vár, 2011. december 7. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
  3. ↑ a b c d Az emberi szervezet sokat kibír. Nyelv és tudomány. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  4. ↑ a b Sokrétű volt a kora újkori udvari kultúra: Vadászatok és jelképek. Múlt-kor történelmi portál, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
  5. ↑ Tényleg lándzsával a fejében élt Baci György, Stop.hu, 2013. február 15.
  6. ↑ http://real-r.mtak.hu/1471/
  7. ↑ Bitskey István - Oláh Szabolcs: Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. 345. p.
  8. ↑ a b Vargha Gyula: Torstenson lakomája. Napkelet, I. évf. 1. sz. (1923) 19–20. o.
  9. ↑ Szabó Péter: „Virtus vulnere viret”. Sebtől díszlik a vitézség. In Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra: Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Budapest: L’Harmattan; (hely nélkül): ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola; Nyitott Könyv. 2008. = TDI Könyvek, 7. ISBN 9789632361338  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baksa_Márk&oldid=26891376”