Baksa Márk
Baksaházi Baksa Márk (egyes forrásokban Marcus Baxam, Baksa Márkus, Baci György vagy Baxi Gergely, Gregor Baci, nevének nyugat-európai változata Baxa Márk; 16–17. század) magyar katona, aki 1598-ban bekövetkezett, számos műalkotásban megörökített sérüléséről lett híres.
| Baksa Márk | |
 | |
| Ismeretlen szerző által készített festmény Gregor Baxi, magyar nemes sebesüléséről, Ambras kastély, Ausztria | |
| Született | 16. század |
| Elhunyt | 17. század |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | katona |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baksa Márk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Híres sebesülése
szerkesztés
Baksa Márk életéről és tetteiről csak igen szegényes és kevés forrásadat áll az utókor rendelkezésére.[1][2][3] Az első hiteles, hozzá köthető tudósítás alapján az 1594-ben a török seregek által elfoglalt győri vár négy évvel későbbi, 1598-as ostromának alkalmával érte nevezetes sebesülése. A történet szerint ebben a csatában a koponyájába egy török katona kopjája fúródott, amely a jobb szemét szétroncsolva hatolt a fejébe. A fegyver hegye a tarkóján vagy a nyakán, egyes források szerint a bal fül alatti nyakrészt átdöfve állt ki a testéből. A katonának ennek ellenére sikerült túlélnie a sebesülését, sőt később részt vett a tizenöt éves háború (1591/93–1606) további csatáiban is.[2][3][4] A krónikák szerint egy évvel élte túl a sebesülését.[5]
A katona sebesülése és kitartása Európa-szerte ismertté vált, számos rézmetszet készült a kopjával átszúrt koponyájáról, valamint több versben is megörökítették sebesülésének történetét.[2][3] Már 1629-ben említést tesz Martin Schödel Disquisito historico-politica de Regno Hungariae[6] című művében Baksa Márk sebéről és képet is közzétesz róla.[7]
Hasonló illusztráció található az 1586 és 1650 között készült Icones habitus monumenta Turcarum Libri picturati A 15 kéziratának, a Jagellói Könyvtár fol. 72r lapján. Krakkó. A portré hasonlít a Habitus Baci képeire, a sérülés, a hajviselet és a koponyán lévő sebhely.
Vargha Gyula (1853–1929) statisztikus, költő 1923-ban keletkezett, a Torstenson lakomája címet viselő költeménye is ezek közé a műalkotások közé tartozik. A versben a svéd tisztek azon csúfolódnak, hogy milyen sok idősebb korú magyar katona van jelen köreikben, ugyanis szerintük az igazi vitéz a háborúban leli halálát. Ezzel megkérdőjelezik a magyarok vitézségét. Válaszul Kemény János a könyvtárába vezeti a svédek ezredesét, ahol egy könyvet vesz elő, amelyben egy Baksáról készült kép látható.[2][3][8] A versben ugyan kelevéz (a hajítódárda szinonímájaként) szerepel, az egykorú festmények tanúsága szerint azonban ez inkább kopja lehetett, a vastagsága és a korabeli kopjákra jellemző ferde csíkozás alapján. Szabó Péter történész, egyetemi oktató „Virtus vulnere viret”. Sebtől díszlik a vitézség című tanulmányában is Baksa Márkus történetével foglalkozik.[4][9]
|
„Segerskjöld a könyvbe pillant, |
»Olvasd bajtárs!« Az meg olvas: |
»Mért van köztünk öreg ember? |
Vargha Gyula (1853–1929): Torstenson lakomája (részlet). Napkelet. 1923. I. évf, 1. sz.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Martin Zeiller: Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn, und darzu gehöriger Landen, Städte. books.google.hu. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
- ↑ a b c d szigetvarimuzeum: Korabeli Krónika: 1598 - Baksaházi Baksa Márk sebe. Szigetvári Vár, 2011. december 7. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
- ↑ a b c d Az emberi szervezet sokat kibír. Nyelv és tudomány. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
- ↑ a b Sokrétű volt a kora újkori udvari kultúra: Vadászatok és jelképek. Múlt-kor történelmi portál, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
- ↑ Tényleg lándzsával a fejében élt Baci György, Stop.hu, 2013. február 15.
- ↑ http://real-r.mtak.hu/1471/
- ↑ Bitskey István - Oláh Szabolcs: Religió, retorika, nemzettudat régi irodalmunkban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. 345. p.
- ↑ a b Vargha Gyula: Torstenson lakomája. Napkelet, I. évf. 1. sz. (1923) 19–20. o.
- ↑ Szabó Péter: „Virtus vulnere viret”. Sebtől díszlik a vitézség. In Szabó Péter: Jelkép, rítus, udvari kultúra: Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Budapest: L’Harmattan; (hely nélkül): ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola; Nyitott Könyv. 2008. = TDI Könyvek, 7. ISBN 9789632361338
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- 1598 - Baksaházi Baksa Márk sebe, szigethvar.hu
Kapcsolódó szócikk
szerkesztés
