Főmenü megnyitása

Balogh Jolán

magyar művészettörténész

Balogh Jolán (1900. augusztus 2.1988. október 12.) magyar művészettörténész. Szakterülete közé tartozott a reneszánsz művészet, a középkori magyar és külföldi szobrászat, az itáliai-magyar művészeti kapcsolatok, valamint az erdélyi művészet.[2][3]

Balogh Jolán
Életrajzi adatok
Született1900. augusztus 2.[1]
Budapest
Elhunyt1988. október 12.[1] (88 évesen)
Budapest[1]
Sírhely Óbudai temető
Ismeretes mint művészettörténész
Nemzetiség magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pázmány Péter Tudományegyetem[1]
Pályafutása
Szakterület művészettörténet, régészet
Kutatási terület reneszánsz művészet, középkori magyar és külföldi szobrászat, erdélyi művészet
Tudományos fokozat bölcsészdoktor, 1923
a művészettörténeti tudomány doktora (1955)[1]
Munkahelyek
Más munkahelyek Szépművészeti Múzeum (1924–1967)
Szakmai kitüntetések
Baumgarten-díj (1937)
Herder-díj (1969)

Élete és pályafutásaSzerkesztés

1900-ban született Budapesten, édesapja Balogh János mérnök, édesanyja Gergelyi Jolán. Húga, Balogh Ilona (1912–1947) szintén művészettörténész volt.[4]

A középiskolát 1919-ben fejezte be, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem régészet-művészettörténet szakán tanult, 1923-ban diplomázott. 1924-től 1967-ig a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, 1924 és 1926 között Bécsben, 1926-tól 1928-ig Olaszországban volt ösztöndíjas. 1935-től a Régi Szoborosztály vezetője volt a Szépművészeti Múzeumban. Publikált többek között a Századok, a Pásztortűz, a Művészet, a Műemlékvédelem című folyóiratokban.[3][1]

1937-ben Baumgarten-díjjal, 1969-ben Herder-díjjal tüntették ki.[4]

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Adatok Milano és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez; Budavári Tudományos Társaság, Bp., 1928 (A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Gyűjteményének dolgozatai)
  • Jolanda Balogh: Uno sconosciuto scultore italiano presso il Re Mattia Corvino; Olschi, Firenze, 1934
  • Márton és György kolozsvári szobrászok; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1934 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Kolozsvár műemlékei. A Kolozsvári Református Kollégium Öregdiákjainak Egyesülete. (1935)
  • A késő-gótikus és a renaissance-kor művészete; Révai Ny., Bp., 1939
  • A késő-renaissance és a kora-barokk művészet; Révai, Bp., 1940
  • Az erdélyi renaissance. 1. köt., 1460-1541; Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1943
  • Vég-Várad vára; Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1947
  • A magyar renaissance építészet; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1952 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadás sorozatából)
  • Magyar reneszánsz építészet (1953)
  • Az esztergomi Bakócz kápolna; Képzőművészeti Alap, Bp., 1955 (Magyar műemlékek)
  • La capella Bakócz di Esztergom (Az esztergomi Bakócz kápolna); Akadémiai, Bp., 1956
  • Országos Szépművészeti Múzeum. A Régi Szoborosztály kiállítása. Vezető; összeáll. Balogh Jolán; Révai Ny., Bp., 1957
  • A művészet Mátyás király udvarában, Akadémiai Kiadó, Budapest (1966)
  • Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der Bildenden Künste in Budapest. IV-XVIII. Jahrhundert, 1-2.; Akadémiai, Bp., 1975
  • Die Anfänge der Renaissance in Ungarn. Matthias Corvinus und die Kunst; németre ford. Baranyai Hildegard; Akad. Druck. u. Verlagsanst, Graz, 1975 (Forschungen und Berichte des Kunsthistorischen Institutes der Universität Graz)
  • Varadinum – Várad vára, 1-2.; Akadémiai, Bp., 1982
  • Mátyás király és a művészet. Magvető Könyvkiadó, Budapest (1985)
  • Kolozsvári kőfaragó műhelyek, XVI. század; MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Bp., 1985
  • A régi magyar és európai művészet kincsei. Művészettörténeti tanulmányok; szerk. Szmodisné Eszláry Éva; Püski, Bp., 2000

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés