Bandzsárák
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Az európai cigányokkal rokon indiai népcsoport. Zömmel vándorló életmódot folytatnak. Kézművességgel, kereskedelemmel és hivatásszerű zenéléssel, táncolással foglalkoznak. Létszámukat 20 és 30 millió közöttire becsülik. Az egyes csoportjaik alternatív elnevezései a következők: Bandzsári, Bangala, Bandzsóri, Bandzsúri, Brindzsári, Lamáni, Lamádi, Lambáni, Labháni, Lambára, Laváni, Lemadi, Lumadále, Labháni Muka, Gohar-Herkeri, Gúla, Gurmárti, Gormáti, Kora, Szingali, Szugáli, Szukáli, Tanda, Vandzsári, Vándzsi.
Nyelvük
szerkesztésSaját nyelvük a lamani vagy lambadi, mely egy - az európai romanival rokon - rádzsasztháni eredetű nyelv, melyet most már India egyéb területén is beszélnek. Emellett a bandzsárák mindenhol beszélik a helyi nyelveket is, mint például a marathi-t, telugu-t, kannada-t és a többit.
Földrajzi elhelyezkedésük
szerkesztésA bandzsárák őshazája Rádzsasztán, de a mogul betörés idején sokan a szubkontinens egyéb területeire vándoroltak. Jelenleg megtalálhatóak Ándhra Prades, Bihár, Dzshárkhand, Gudzsarát, Himácsal Prades, Karnátaka, Madhja Prades, Mahárástra, Nyugat-Bengál, Pandzsáb, Orisza és Tamilnádu államokban is.
Vallásuk
szerkesztésA bandzsárák döntő többsége a hindu vallást követi. Érdekes párhuzam, ahogy az európai cigányoknál Szűz Mária kultusza sokszor erősebb Krisztusénál, a bandzsárák esetében is a férfi istenek kultuszánál erősebb az istennőké, elsősorban Laksmi (Visnu párja) és Bháváti (Párváti egyik megjelenése, Siva párja) előtt hódolnak. Két nagy ünnepük a Díváli és a Holi („a színek ünnepe”).
A bandzsárák körében keresztény evangelizáció működik, ennek eredményeképpen egyes becslések szerint egy százalékuk már megkeresztelkedett.