Banktelep

Dunakeszi városrésze
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 4.

Banktelep Dunakeszi közigazgatási területén belül elhelyezkedő városrész. Beépülése előtt, a 19. században mezőgazdasági terület volt. Windisch szőlőbirtokos tulajdona volt, aki 200 holdas birtokát parcellázta fel.[1]

Banktelep elhelyezkedése
Banktelep térképe, 1981
Banktelep térképe, 1941
Banktelep és környéke, 1883

Nevének eredete

szerkesztés

A városrész több néven is ismert volt. A Banktelep elnevezést a bank által történő parcellázás miatt kapta. A Tisztviselői telep elnevezés az oda költöző tisztviselők miatt alakult ki.

Elhelyezkedése

szerkesztés

Északról a Tábor utca (Sződúti, Urasági dunakeszi dűlő), keletről Hunyadi János utca (Alag, Újdunakeszi), déli irányból a Rákóczi út (Alag), nyugatról pedig a vasút (Dunakeszi) határolja.

Közterületek elnevezései

szerkesztés

1931. február 17-én Bohunka Lajos főjegyző javaslatára került elnevezésre Banktelep számos utcája: Báthory, Dugonics, Görgey, Hunyadi, Kálmán, Klapka, Rákóczi, Sződi, Tábor, Tátra, Thököly, Zápolya, Zrínyi.[2] Rendszerváltás után, 1995-ben nevezték át újra-vissza a közterületeket.

A Banktelepen található közterületek elnevezései:

  • Bajtárs utca (korábban: Bank utca, Báthory utca)
  • Bajza utca
  • Barázda utca
  • Dugonics utca
  • Görgey Artúr utca (1995-ig Somogyi Béla utca)
  • Hunyadi János utca
  • József utca
  • Kádár utca
  • Kálmán utca
  • Király utca (1995-ig: Dimitrov utca)
  • Klapka utca
  • Krúdy Gyula utca
  • Mányoki Ádám tér (1995-ig Vörös tér)
  • Mikszáth utca
  • Nagysándor József tér (1995-ig Munkásőr tér)
  • Rákóczi út
  • Sződi utca (1995-ig Vörös Hadsereg utca)
  • Tábor utca
  • Tátra utca
  • Thököly utca
  • Zápolya utca (1995-ig Élmunkás utca)
  • Zrínyi utca

Banktelep és környékének története és fejlődése

szerkesztés
  • 19. században még beépületlen mezőgazdasági terület "Sződúti" néven szerepel[3] Alsógöd, felé erre vezetett az út, ami közigazgatásilag Sződhöz tartozott.
  • 1844-1846 között megépítette a Magyar Középponti Vasúttársaság (MKpV) a Budapest–Vác–Párkánynána–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg (Bécs) vasútvonal Budapest–Vác közötti szakaszát, Dunakeszi-Alag állomással. 1846. július 15-én indul meg a forgalom Budapest és Vác között. A teljes vonalat 1851. szeptember 6-án adják át a forgalomnak.[4]
  • Az Osztrák Államvasút–Délkeleti Államvasút (Südöstliche Staatsbahn – SÖStB) 1868–1869-ben Pest–Vác szakaszon kiépítette a második vágányt.[4]
  • A belügyminiszter 59.822/1910. sz. rendelete az addig Dunakeszihez tartozó Alag pusztát – hozzácsatolva Újdunakeszit és az Alagi Villatelepet – „Alag” néven nagyközséggé nyilvánította.[5] A két település közötti határ is megállapításra került, amely a Budapest-Vác vasút – Rákóczi út – Hunyadi útvonal lett,[6] így Banktelep, Sződi úti páskom és a Tetétlen dűlők Dunakeszi részei maradtak.
  • Windisch szőlőbirtokos 200 holdas szőlőjét egyforma méretű 200 négyszögöles házhelyekre parcellázta és a telkeket eladta, így elindult Banktelep beépítése, családi házakkal és konyhakertekkel.[1]
  • 1910-ben dunakeszii lakosok a kereskedelmügyi miniszter felé kérelemmel járultak, hogy a 174.sz őrháznál engedélyezzen egy feltételes megállót, mert Dunakeszi-Alag állomás fél óra járásra volt. 2000 koronával járultak hozzá a lakosok a megálló létesítéséhez, amit Máv igazgatóság engedélyezett és fél év múlva megkapták a lakosok.[7]
  • 1911 május 1-től életbe lépő nyári menetrendtől 174 számú őrháznál Újdunakeszin is megállnak a vonatok.[8] Naponta nyolc vonat állt meg.[9] Rákóczi út elején volt található az állomás, napjainkban már nem üzemel. Helyiek "Kisállomás"-nak nevezték. Ezzel Budapest – Vác között 9 megálló volt, Dunakeszi-Alag-on a második megállóhely.
  • 1912-ben műhelytelepen téglagyárat építettek.[2] Itt készültek a fehér mészhomok téglák, amelyek több régi banktelepi épületben is megtalálhatóak.
  • 1913-ban elkészült a műhelytelepi megálló (Napjainkban: Dunakeszi-Gyártelep). 1913 május 1-től nyári menetrendtől tervezték, hogy megállnak a vonatok, a 174 számú őrház Dunakeszi megálló helyett, ami forgalmas volt. A lakosság sikeresen deputációzott, mert ők pénzt adtak össze a megálló építéséhez és a műhelyek még épülő félben voltak és lakóházaknak nyoma sem volt, csak futóhomok. Így a MÁV többször elhalasztotta az új megálló megnyitását.[10][11][12]
  • 1915 februárjában 1000 fős Hadikórházat alakítottak ki a mai Művelődési Központban. A megálló Dunakeszi-Hadikórház (napjainkban: Dunakeszi-Gyártelep) nevet viselete. A Hadikórház 1918 decemberében szűnt meg.[13]
  • 1920 években hirdetik az eladó telkeket:
    • 1920: "TELKEK: Dunakeszi-Alagon az épülő Máv. főmühellyel szemben. Uj-Dunakeszi és a Hadikórház-állomás között 150-200 négyszögöl nagyságban, részletfizetésre is kaphatók. Helyszinrajz és tájékozatatással szolgál Löwinger Gyula V., Gizella-tér 3. Bizományi Bank parczellázási osztálya. Telefon 107-25."[14]
    • 1922: "Dunakeszi banktelepen családiház beköltözhetőséggel gyümölcsössel, egymillióötszázezer László."[15]
    • 1926: "Alagon, közel vasútállomáshoz, „Banktelep” legszebb négy darab százötvenöles villatelke darabonként hatmillióért hosszabb részletfizetésre eladó. Tulajdonos: Építővállalat, Rákóczi-út tizenkilenc félemelet 12-a."[16]
    • 1927: "TELKEK: Dunakeszi Banktelepen. Műhelytelep állomásnál egy évi részletfizetésre négyszögölenként 6 pengőtől. Bővebbet V., Lipótkörut 19. I. 3."
    • 1927-es hír szerint: "Egy tőkeerős konzorcium Dunakeszi és Alag területén a múlt esztendőben végrehajtott Tragor-féle parcellázások nyomán a magánépítkezések sorát kívánja megindítani. A pénzügyi részét az akciónak úgy akarják megoldani, hogy a magasabb házbérrel elkezdve, lassan és idővel szállna a ház tulajdonjoga a bérlőre, vagyis a fizetett házbérrel amortizálnák a házakat anélkül, hogy kölcsönt vennének fel. Ez az építkezés a bank telepén és környékén fog végbemenni."[17]
    • 1928: "TELKEK: Dunakeszi Műhelytelep állomásnál, gyönyörűen fejlődő „Banktelepen” 150-ölesek. 7 pengőért részletre kaphatók. Érdeklődni vasárnap ünnepnap helyszínen Pollák megbízottnál. Budapesten, VI., Szinnyei Merse-utca 11. I. 15."
    • 1929: Négyszobás modern udvarház alápincézve, gazdasági épületekkel, négyszázas saroktelken. Dunakesz legszebb tisztviselőtelepén, vasútállomásnál. 14.000 pengőért részletfizetésre eladó. Erőss ügyvédi iroda. Károly körút 24. Telefon 882-02.[18]
    • 1929: "Dunakeszi-Alagon, műhelytelep állomásnál, Banktelep folytatólagos parcellázásából 150-210 öles telkek 8-12 pengőért előnyös feltételekkel kaphatók. Bővebbet Löwingernél VI., Szinyei Merse-u. 11., Aut 181-500. A telepen Pelláknál."[19]
  • 1924-ben Államvasút Igazgatósága megszüntette a kisállomást (Dunakeszi állomás) . A kétségbeesett lakosság kérelmére Szabó Imre nemzetgyűlési képviselő elvtárs kézbe vette az ügyet. Helyszíni szemlén megállapították, hogy 560 család lakik ezen a területen és 700 utas veszi igénybe a megállóhelyet, így a megálló újranyitása mellett döntöttek és javasolták három pár vonat álljon meg.[20]
  • 1925-ben elkezdték a villanyvilágítás kiépítését a községben.[2]
  • 1926-ban elindul a MÁV Dunakeszi Főműhelyben (Dunakeszi Járműjavító Kft.) a termelés. Banktelephez legközelebb eső és Dunakeszi legnagyobb munkáltatójává válik a rendszerváltásig.
  • 1930-as népszámlálás adatai szerint Dunakeszi Bank- (Tisztviselő-) telepen a népesség 432 fő, 209 férfi, 223 nő, ebből 366 fő ír és olvas. (Életkor szerinti eloszlás: 0-6 éves: 60 fő, 6-11 éves: 44 fő, 12-14 éves: 12 fő, 15-19 éves: 39 fő, 20-39 éves: 188 fő, 40-59 éves: 72 fő, 60 felett és ismeretlen: 17 fő)[21]
  • 1930 őszén a reggeli 6:50 Alsógöd – Nyugati pályaudvar között közlekedő vonat rendkívül zsúfolt volt, mert Dunakeszi megállónál megteltek a II. és III. osztályú vagonok, az iskolai napokon.[22]
  • 1931-ben Banktelep utcái Bohunka Lajos főjegyző javaslatára kerültek elnevezésre.[2]
  • 1935-ben több száz aláírással fordultak a MÁVhoz a lakosok, azt kérték, hogy a 22:20 perckor induló vonatot állítsák vissza. Banktelepi lakosok kérvényezték, hogy a telepi (kisállomás)-nál ne csak délelőtt 10 órai és délután 2 órai vonat álljon meg. A viteldíj ekkor 1 pengő 60 fillérbe került a 20 km-es retúr jegy.[23]
  • MÁV-telepen és Banktelepen a villany egységára 74 fillér volt több mint kétszerese a budapesti 32 filléres árnak 1935-ben.[23]
  • 150 négyszögöles telken 350-400 pengőért lehetett családi házat kapni, egy 16-30 méteres kút ásása 700-800 pengőt is elkértek, ami több volt mint az ingatlan ára.[23]
  • 1939-ben mozi épült Banktelep határában,[2] ami később Vörös Csillag Filmszínház néven működött a Rákóczi út és Szondy utca sarkán.
  • 1930-40 években hirdetik az eladó telkeket és házakat:
    • 1938: "Dunakeszin, Banktelepen, Hunyadi-,Görgey-utca sarkán, Dunától tizenkétperc, kétszer egyszázhatvanas háromnyolcvanával kedvező feltételekkel. ... Érdeklődni helyszínen. Alagon üzletház"[24]
    • 1939: "Családiház, kétszobás, nagyon szépen, rendesen megépítve, 285 négyzetöles telken, szép gyümölcs fákkal, 11.500.—P. Felével átvehető. Érdeklődni helyszínen tulajdonosnál: Dunakeszi, Banktelep, Görgey ucca 25."[25]
    • 1940: "Dunakeszi Banktelep, Hunyadi út és Zrínyi u. sarkán 164 négyzetöles telek eladó ölenként 7 pengőért, közvetítőt díjazok. Lénárt. Budapest, Géza u. 5."[26]
    • 1943: "Dunakeszi Banktelepen, 150 négyzetölön, szép családiház, massziv kerítéssel, bővizű kuttal, gyümölcsfákkal, külön kis melléképülettel 42.000 P. Mellette üres telek kerítve 8000 P. Érdeklődni helyszínen a szomszédban: Görgey utca 23."[27]
    • 1943: "Dunakeszi banktelepen eladó 320 öles keleti saroktelek villannyal 20.000 pengő. Költségmentes megosztás lehetséges. Érdeklődés: Montblanc üzlet, Vilmos császár-út 19/c. Telefon:117-683"[28]
  • 1942. november 19. A közellátásügyi miniszter a cukor forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról szóló korábbi rendelet módosítása képen megállapította, hogy Budakeszi és Dunakeszi nagyközségekben január 1-től kezdve a cukor fej­adag havonként 104 dekagramm.[29]
  • 1944 december 9 és 28 között vonult át a front Dunakeszin és Alagon. Fóti dombok felőli aknázástól több banktelepi ház is megsérült. Műhelytelep és Dunakeszi-Alag állomások között kb 2 km hosszan mindkét vasúti vágányt és Főműhelybe vezető iparvágányt elpusztították a német alakulatok kivonuláskor. A Dunakeszi és Alagot összekötő – már akkoriban forgalmas – vasúti felüljárót is aláaknázták, de az Alagi Önkéntes Tűzoltótestület parancsnoka, Vitányos László embereivel hatástalanította a hídra szerelt robbanószert és megmentette a felüljárót a pusztulástól.[2]
  • 1948-as Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye térképén Banktelep 1000 fő alatti lakosú helységként szerepel[30]
  • 1950-ben Dunakeszit és Alagot egybeolvasztották és megválasztják az első Tanácsot, az 1950 évi I. törvény alapján. 1951. február 15-től Kisalagot Dunakeszitől Fóthoz csatolják.[31]
  • 1958-ban bővítik a ivóvíz hálózatot, községfejlesztési alapból 135e forintot fordítanak, amiből kiépül Rákóczi úton az ivóvíz hálózat.[32]
  • 1960-ban megkezdik a Rákóczi út elején található pléhbódé vendéglő helyett új vendéglő építését Banktelepen. A bódéban nem volt hely a vendégek számára, akik télen, nyáron, esőben, hóban csak az utcán ácsorogva fogyaszthattak. A község nyolcvanezer forintnyi célhitel kapott, a Banktelep lakossága 11ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az építkezéshez. Váci Vendéglátóipari Vállalat bútorzattal, presszógéppel, rádiókészülékkel látta el. Itt szereltek fel másutt feleslegessé vált acéllemezből készült ajtókat, amely a régi községháza pénztárszobáját zárta el. Az 500nöl telken díszfacsemetéket is ültettek, hogy hangulatos kerthelyisége legyen. A vendéglőt 1961-ben adták át, Rákóczi út 15 szám alatt, a Pest Megyei Vendéglátó-ipari Vállalat 124.számú Banktelep italboltjaként üzemelt. Napjainkban Pléh Csárda Étteremként üzemel.[33][34][35]
  • 1962-ben elkészül az új víztorony Rizskása hegyen, amely 33 méter magas, hatszáz köbméter befogadóképességű. Párhuzamosan épült a vízvezeték gerinchálózat is. Pest megyei Kút- és Vízműépítő Vállalat és Budapesti Mélyépítő Vállalat végezte a munkálatokat. A vízcsőhálózat építése 540ezer forint a víztorony építése 2,6millió forintba került. Az utcai árkokat társadalmi a munkában a lakosság ássa ki, az utcai hálózatra való rákötésért 2000 forintot kellett fizetni.[36][37][38]
  • Dr. Babicz Béla főorvos, Banktelep körzeti orvosa, 1960-as években fásítási programot szervezett. Állami gazdaságok adtak ingyen olajfa, juhar, platán, nyárfa csemetéket. Két év alatt 15 ezer csemetét és további 20 ezer csemetét terveztek ültetni 1967-ben.[39][40]
  • Banktelepieknek nyári kánikulában nem volt elég vizük, 1967 nyárára készült el község felújított és bővített vízműve.[41]
  • 1969. márciusa és májusa között a Vác és Rákospalota-Újpest között sín cserét és vasútállomások felújítását végezték.[42] A Gyártelepi állomásnál is elkészül a gyalogos aluljáró is. 1971-ben a MÁV befejezte a Budapest-Nyugati–Vác–Szob szakasz villamosítását.[4]
  • 1969-ben a Banktelepi kisvendéglő mellett ruházati szaküzlet épült a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat finanszírozásában.[43]
  • 1970 január 1-én nagyközségi rangra emelték Dunakeszit. Ugyanekkor a Bem utcai épületben megnyílt az első Szakorvosi Rendelőintézet.[31]
  • 1975-ben helyezték üzembe a szennyvíztisztító telepet, ami 6000m3/nap biológiai és 12000m3/nap mechanikai tisztításra volt képes.130 millió forintba került a beruházás.[31]
  • 1975-ben átadták Banktelephez legközelebb eső óvodát, a 150 férőhelyes (6 csoportos) Piros óvodát, a Tábor út és Hunyadi út kereszteződésénél.[44] Napjainkban is a banktelepi gyerek ide tartoznak körzetileg.
  • 1976-ra Víztoronynál elkészül a két 1000-1000 köbméteres víztározó.[31]
  • 1977 április 1-től Dunakeszit várossá nyilvánították.[31]
  • 1978-ban felújították a Banktelepi orvosi rendelőt a Kálmán utcában.[31]
  • Vörös téren (napjainkban: Mányoki Ádám tér) HTO (háztartási tüzelőolaj) kút üzemelt a kilencvenes évekig.
  • 1981-ben a Piros Óvoda könnyűszerkezetes épülettel (forfa, vagyis faforgácslapból készült) bővül, ahol további 4 csoportot alakítanak ki.[44]
  • 1983. május elsején vonultak fel utoljára szokásosan az üzemek és intézmények dolgozói.[45] 1984-től egyénileg mentek a dolgozók a Lóversenypályára, későbbiekben a "Magyi" (Vasutas) sportpályára.
  • 1983-ban adják át Banktelephez legközelebb eső Általános Iskolát és Gimnáziumot. Általános iskolai részbe az 1 számú Általános iskola diákjai kerültek, amíg az felújítás alatt állt.[46]
  • 1984 áprilisában adják át a Hotel Dunakeszit a Tábor utca elején, amelyben a Dunatours (Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal) várta a vendégeket. Az épület másik szárnyában a 43 számú ÁÉV munkásszállója működött.[47]
  • 1985. március 15-én Dunakeszi Gimnázium felvette Radnóti Miklós nevét.[48]
  • 1986-1988 között fektették le a gázhálózatot.[31] Földgáz alapú fűtésre álltak át a banktelepen lakók. Előtte fával, szénnel illetve háztartási tüzelőolaj fűtöttek. Főzéshez jellemzően PB gázpalackos tűzhelyet használtak. PB gázpalackot a falu szélén álló Szent István és László utcák kereszteződésénél található telepen lehetett cserélni.
  • 1987. augusztusától az iskola önálló intézménnyé vált, az 5. számú Általános Iskola néven, amit a helyeik Zöld Iskolának hívnak, ekkor még Gimnázium is működött az épületben.[46]
  • 1987. december 18-án adják át az új SZTK épületét, ahol az 1990-es években mentőállomás is létesült.[31]
  • 1989 február 28-án a gyártelepi József Attila Művelődési Központban a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat beszüntette a mozielőadásokat, mert évi 75ezer forint veszteséget termelt, ezután Dunakeszi egyetlen mozijaként a Rákóczi úton működő 217 néző befogadására alkalmas Vörös Csillag filmszínház maradt.[49]
  • 1990-ig csak a főbb gyűjtő utak rendelkeztek szilárd burkolattal: Hunyadi János utca, Klapka-Élmunkás utca, Rákóczi út és a Kálmán utca Rákóczi út és Élmunkás utca között.
  • 1990 szeptemberétől Az 5.számú Általános Iskola (Zöld Iskola) és a Radnóti Miklós Gimnázium épületéből a Gimnázium átköltözik az új épületbe.[48]
  • 1993 decemberében MATÁV átadja az új digitális telefonalközpontokat Dunakeszin, ezáltal Banktelepen is tömegesen elérhetővé válik a telefonszolgáltatás. Lakosság 30 ezer forint hozzájárulással csatlakozhatott a hálózatra.[50]
  • 1994 júniusában a Banktelepi Rákóczi Filmszínház (korábbi nevén: Vörös Csillag Filmszínház) moziműsora utoljára jelenik meg a Pest Megyei Hírlapban, filmek amit játszottak: Apám, a hős, Wayne világa 2., Szellem a gépben, Csúcsfejek.[51] Napjainkban a Rákóczi út 11. épületben Harcművészi Központ üzemel.
  • 1995-ben történt a közterületek hivatalos átnevezése: Élmunkás helyett Zápolya, Somogyi helyett Görgey, Dimitrov helyett Király, stb.
  • 1996-ban a Belügyminisztérium 142 millió forintért megvásárolta a Hotel Dunakeszit az épületbe december 31-ig átköltözött a városi rendőrkapitányság.[31]
  • 1997 körül Banktelep utcáiban is kiépül a csatornahálózat. A beruházáshoz lakossági hozzájárulással valósul meg, amihez részletfizetést lehetett igénybe venni lakáskassza szerződéssel.
  • 1996 és 1999 megépül a 2/A (napjainkban: M2) út, amely nagyban javította a dunakeszi közlekedési helyzetet. 1999 június 16-án átadták az út befejező szakaszát, továbbá a Budapestet elkerülő M0-s körgyűrű M3 és 2/A út közötti részét.[31]
  • Kiépül a kábeltévé és internet szolgáltatás Banktelepen.
  • Házi- és gyermekorvosi rendelő átköltözik a Kálmán utca 14-ből a Tábor utca 56 szám alatti új épületbe.
  • A Dunakeszi Auchan Tópart áruház 2001. október 25-én nyitotta meg kapuit. Akkoriban a világ legnagyobb Auchan hipermarketjeként nyitották meg Dunakeszin, ez volt a harmadik Auchan bevásárlóközpont hazánkban. Az Auchan rendszer buszjáratot üzemeltet, így Banktelepről tömegközlekedési eszközzel is elérhető a bevásárlóközpont.
  • Az úthálózat szilárd burkolattal ellátása érdekében pedig az önkormányzat 2002-ben megalapította a Dunakeszi Úthálózatáért Közalapítványt.[31] 2002-2012 között Banktelep összes utcája szilárd burkolatot kapott. Az utcák aszfaltozásának sorrendjét a lakossági hozzájárulások aránya határozta meg, ahol az utca lakossága nagyobb arányba befizette a hozzájárulást, ott kezdődött meg a munka. Görgey Artúr utca volt az első, amelyet az alacsony forgalmú utcák közül elláttak szilárd útburkolattal, még magasított szegéllyel készült az útpadka. A többi utcában az úgynevezett "K" szegélyt alkalmazták. Az utcák szélességét forgalomtechnikai okokból keskenyre sávúra készítették a gyorshajtások elkerülése miatt.
  • Az 5.számú Általános Iskola (Zöld Iskola) 2005. május 12-én felveszi Fazekas Mihály nevét.[46]
  • 2014 szeptemberétől elindul a német nemzetiségi nyelvoktatás is a Dunakeszi Fazekas Mihály Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában.
  • 2017. október 2-án megnyitott a Gérecz Attila Városi Tanuszoda, így a banktelepi diákok helyben vehetnek részt az iskolai úszásoktatáson.
  • 2015-ben, a tanévkezdésre elkészült a Dunakeszi Fazekas Mihály Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános (Zöld Iskola) új szárnya, amelyben hat tanterem kapott helyet egyúttal megújult az iskola belső tere és nagyobb étkezőt is kialakítottak.[31] A növekvő számú iskoláskorú gyermekek miatt további bővítésre volt szükség az iskolában, így az épületet további konténer tantermekkel bővítették a következő években.
  • Kiépül Dunakeszi Banktelepi részén is az optikai hálózat, a Digi Kft beruházásában, ami maximum 1Gb/sec sávszélességű internetet biztosít.
  • 2017-2019 között M2-es autóút felújítása és bővítése zajlott. Dunakeszi és Vác között kiépült a 2x2 forgalmi sáv.[52] Az útépítés jelentős forgalomkorlátozásokkal járt az autóúton, amely jelentősen megnövelte Dunakeszi belterületén a forgalmat. Az utat 2019. október 1-én adták át a forgalomnak a megépült északi 2 főút és M2 közti összekötő úttal együtt.
  • 2019-ben a Piros óvodán energetika felújítás történt és új tornateremmel bővült.
  • 2020. január 20-tól életbe lépő helyi építési szabályzat[53] szerint a megengedett önálló rendeltetési egységek száma a megengedett minimális telekméret kétszeresét el nem érő ingatlanok esetében 1 db. Így a 150nöl (539 nm) méretű banktelepi telkekre nem építhetőek ikerházak, társasházak.

Banktelep házi- (körzeti) és gyermekorvosai

szerkesztés

Házi- (körzeti) orvosok:

  • 1951-1954 dr. Juhász Sándor[54] (1893-1954)
  • 1954-1962 dr. Stojanov Ivánné dr. Juhász Lenke[54]
  • 1962-? dr. Babicz Béla[55] (1908-1993), nővér: 1962-? Antal Béláné[54] (Gattyán Mária, 1926-2004)
  • 1985-1990 dr. Örményi László (1953-2019)
  • 1990-2013 dr. Füzi József (1953-2013)
  • 2013- dr. Varga Ágnes

Gyermekorvosok:

  • dr. Ercsei Katalin

Banktelep önkormányzati képviselői[56]

szerkesztés
  • 1990-1994, 11. sz. vk.: dr. Örményi László
  • 1994-1998, 12. sz. vk.: Skripeczky István[57]
  • 1998-2002, 12. sz. vk.: Skripeczky István
  • 2002-2006, 12. sz. vk.: Skripeczky István
  • 2006-2010, 13. sz. vk.: Hircz Tamás
  • 2010-2014, 6. sz. vk.: Hircz Tamás
  • 2014-2019, 6. sz. vk.: Hircz Tamás
  • 2019-2024, 6. sz. vk.: Hircz Tamás

Régi vasúti menetrendek

szerkesztés
  1. a b Berkovits György. „Nyagyközség,gyárakkal”. Valóság 1974.Laikus összefoglaló 
  2. a b c d e f Dunakeszi monografia. [2019. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 24.)
  3. Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század). (Hozzáférés: 2010. január 1.)
  4. a b c Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal. (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)
  5. Dunakeszi Helytörténeti Szemle - Adatok Dunakeszi postatörténetéhez. (Hozzáférés: 2014. május 1.)
  6. Dunakeszi helytörténeti szemle. (Hozzáférés: 2010)
  7. (1913. május 3.) „A dunakeszi vasuti állomás.”. Az Újság. 
  8. (1911. április 5.) „Milyen lesz a nyári menetrendünk?”. Váci Hírlap. 
  9. (1910. január 1.) „Új vasúti állomás Alagon”. Budapesti Hírlap. 
  10. (1913. április 27.) „Hol állnak meg a vonatok?”. Váci Hírlap. 
  11. (1914. március 4.) „Hol áll meg a vonat Dunakeszin?”. Váci Hírlap. 
  12. (1914. május 31.) „Dunakeszi megálló - nem megálló”. Váci Hírlap. 
  13. Dunakeszi Helytörténeti Szemle - Dunakeszi-Alag hadikórházai az I. világháborúban. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  14. (1920. január 6.) „Apróhirdetés”. Az Újság. 
  15. (1922. augusztus 13.) „Apróhirdetés”. Nemzeti Újság. 
  16. (1926. május 9.) „Apróhirdetés”. Pesti Hírlap. 
  17. (1927. február 9.) „Nagy építkezések Dunakeszin és Alagon”. Váci Hírlap. 
  18. (1929. május 9.) „Apróhirdetés”. Pesti Hírlap. 
  19. (1929. december 22.) „Apróhirdetés”. Pesti Hírlap. 
  20. (1924. március 9.) „Megoldják a dunakeszi megálló kérdését”. Népszava. 
  21. „1930 ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Demográfiai adatok községek és külterületi lakott helyekszerint”. 
  22. (1930. október 3.) „A dunakeszi vasúti közlekedés bajai”. Pesti Hírlap. 
  23. a b c (1935. december 29.) „Adjon a Máv jó vonatot és megállót”. Friss Újság. 
  24. (1938. május 1.) „Apróhirdetés”. Pesti Hírlap. 
  25. (1939. június 6.) „Apróhirdetés”. Friss Újság. 
  26. (1940. szeptember 1.) „Apróhirdetés”. Friss Újság. 
  27. (1943. július 24.) „Apróhirdetés”. Pesti Hírlap. 
  28. (1943. október 10.) „Apróhirdetés”. Magyar Nemzet. 
  29. Dunakeszi Helytörténeti Szemle - Válogatás az MTI két világháború közötti dunakeszi híreiből. (Hozzáférés: 2012. szeptember 1.)
  30. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe. (Hozzáférés: 1948)
  31. a b c d e f g h i j k l Dunakeszi politikatörnéte és a település fejlődése 1950 után 
  32. (1958. január 18.) „Tovább bővül a vízhálózat”. Pest Megyei Hírlap. 
  33. (1960. október 15.) „Dunakeszi vendéglő, Szentendrén élelmiszerbolt épül társadalmi munkával”. Pest Megyei Hírlap. 
  34. (1961. január 17.) „Korszerű üzletház épül Dunakeszi Bantelepén”. Pest Megyei Hírlap. 
  35. (1961. január 24.) „Új létesítmény - társadalmi munkával”. Pest Megyei Hírlap. 
  36. (1962. május 9.) „Tovább bővül Dunakeszi vízhálózata”. Pest Megyei Hírlap. 
  37. (1962. május 16.) „Az épülő dunakeszi víztoronynál”. Pest Megyei Hírlap. 
  38. (1962. június 5.) „Hatszáz köbméter víz”. Pest Megyei Hírlap. 
  39. (1967. október 10.) „A doktor, aki erdőt segít világra”. Pest Megyei Hírlap. 
  40. (1971. február 24.) „A fák őrzik az egészséget”. Pest Megyei Hírlap. 
  41. (1967. július 16.) „Mikor lesz víz Dunakeszi-Banktelepen?”. Pest Megyei Hírlap. 
  42. (1969. március 5.) „A MÁV türelmet kér. Kezdődik a villamosítás”. Pest Megyei Hírlap. 
  43. (1969. március 5.) „Tervek, gondok Dunakeszin (II.) Csatornázás - Orvosi ellátás - Városi gáz”. Pest Megyei Hírlap. 
  44. a b DÓHSzK - Piros Óvoda, Dunakeszi. (Hozzáférés: 1975)
  45. (1984. április 27.) „Színes majálisok”. Pest Megyei Hírlap. 
  46. a b c Dunakeszi Fazekas - Zöld iskola. [2020. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 1983)
  47. (1984. április 27.) „Megnyílt a Hotel Dunakeszi”. Pest Megyei Hírlap. 
  48. a b Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium. [2020. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 1983)
  49. (1989. február 15.) „Hűtlen nézők, veszteséges vállalat. A kultúrából ismét kevesebbet.”. Pest Megyei Hírlap. 
  50. (1993. december 18.) „Telefonfejlesztés Dunakeszin. Létrejött a kínálati piac.”. Pest Megyei Hírlap. 
  51. (1994. június 25.) „A mozik ajánlata”. Pest Megyei Hírlap. 
  52. Wikipédia - M2-es autóút (Magyarország). (Hozzáférés: 2019)
  53. [dunakeszi.hu Dunakeszi]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  54. a b c http://dkvk.hu/e-konyvek/dunakeszi-arckepcsarnok/
  55. http://dkvk.hu/adatbazisok/hfa/dr-babicz-bela-orvos/
  56. Önkormányzati választási eredmények. (Hozzáférés: 1990)
  57. http://dkvk.hu/adatbazisok/dkka/skripeczky-istvan/

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés