Barbarits Lajos

Barbarits Lajos (Veszprém, 1899. október 3. – Budapest, 1981. július 9.) agrártörténész, újságíró, szépíró, költő, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa.

Barbarits Lajos
Született	1899. október 3. Veszprém
Elhunyt	1981. július 9. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	agrártörténész muzeológus újságíró költő
Iskolái	Keszthelyi Gazdasági Akadémia (–1923)
Sírhelye	Farkasréti temető (60-11-5. fülke)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Alsóbb iskoláit Pápán végezte el. Az első világháborúban, majd 1920-ban is katonaként szolgált. Ezt követően 1923-ig tanulmányokat folytatott a Keszthelyi Gazdasági Akadémián, és okleveles mezőgazda címet nyert. 1923-tól Nagykanizsán a Zalai Közlöny belső munkatársa, 1926–1944 között a Kanizsai Újság felelős szerkesztője, de más újságokban is jelentek meg kisebb versei, elbeszélései. A második világháború idején, az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően családjával bujdosni kényszerült. 1945-től a Nagykanizsai Nyomda vezetője volt. 1948-ban Budapestre költözött, majd 1949-ben a Tenyészforgalmi Vállalat alkalmazottjaként helyezkedett el. 1954-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, 1957-től igazgatóhelyettese volt. 1967-ben vonult nyugalomba. Ezt követően még éveken át a Földművelésügyi Minisztérium Módszertani Intézetében vállalt munkákat.

Jelentős tudományos kutatói-szakírói munkája mellett mezőgazdasági műtárgyak gyűjtésében és több kiállítás létrehozásában működött közre.

Művei

Önálló kiadványai

• Nagykanizsa, Magyar Városok Monográfiája, Budapest, 1929. (több munkatárssal)
• Őszi gyónás. Barbarits Lajos versei. Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör, Nagykanizsa, 1934.
• (szerk.) Képes Szent István naptár az 1944. évre, Közgazdazdasági Rt. Nyomdája, Nagykanizsa, 1944.
• Mezőgazdaságunk gépesítésének kezdetei, Budapest, 1958. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 5.)
• A cséphadarótól a kombájnig, Budapest, 1959. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 9.)
• A gőzeke szántás története, Ságvári Nyomda, Budapest, 1960. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 13.)
• (szerk.) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete – a budapesti Vajdahunyadvár, Budapest, 1961. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 18.)
• A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1965. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 2.)
• Pethe Ferenc 1763-1832 emlékkiállítás 1963, Múzeumok Rotaüzeme, Budapest, 1968.
• Séta a Mezőgazdasági Múzeumban I–II., Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Budapest, 1960. (fényképgyűjtemény, 102 db)
• Séta a Mezőgazdasági Múzeumban, Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Budapest, 1963. (fényképgyűjtemény, 60 db)

Nagyobb cikkei

• A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964, 1964, 25-40. o.
• Munkaszervezési kérdések a gabonaaratás gépi formáinak magyarországi kialakulása során In: Agrártörténeti Szemle 16. évfolyam (1974), 426-445. o.

Műfordításai

• Zbyněk Z. Stránský: A muzeológusképzés, Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ Kiadása, Budapest, 1978.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Gergely Gábor: Barbarits Lajosra emlékezünk. mezogazdasagimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
• Az antikvarium.hu adatbázisa. antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
• Az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisa. nektar1.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. április 20.)