Barcaújfalu

falu Romániában, Brassó megyében

Barcaújfalu (románul Satu Nou, németül Neudorf) falu Romániában, Brassó megyében. Közigazgatásilag Höltövény községhez tartozik. Brassótól 21 km-re északnyugatra fekszik.

Barcaújfalu (Satu Nou)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségHöltövény
Rangfalu
KözségközpontHöltövény
Irányítószám507083
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód41079
Népesség
Népesség1210 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság547 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság512 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 26″, k. h. 25° 30′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 26″, k. h. 25° 30′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcaújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A mondák szerint, eredetileg Komlós nevezetű falu állt Barcaújfalu határában, melyet felégettek az első tatárjárás idején, melyről fennmaradtak a "Faluhely" és "Tatárpatak" nevű helyek. (L.M. megjegyzése)[3]

1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban. 1414-ben és 1917-ben Újfalu formában fordul elő. (c.Suciu: Dicționar istoric) 1404-ben a falu lakatlan az előző századi tatárbetörések következtében.[3]

1462-ben Brassónak adományozzák. Ekkor épül fel temploma is, mint Brassó leányegyháza. A templom tornya 1786-ban épült, harangja nagyon régi. Magyar lakosai többségében evangélikusok.

A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, akik Erdélyben mindenütt másutt vagy reformátusok vagy unitáriusok lettek, Újfalu a lutheránus vallásnál állapodott meg, mert a szász lutheránus Brassó birtoka volt. Sőt kezdetben, 1632-től németül vezetik az egyházközösség jegyzőkönyveit szász papok. Míg 1693-ban többségben magyar családnevek szerepelnek az okiratokban, később vegyesek szász nevekkel, és német lesz az istentisztelet nyelve is.

Az 1780-as évektől a hívek követelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap, így Gödri János 1788-tól már magyarul végzi a szertartásokat. (Orbán Balázs:i.m.VI413).- Lestyán Ferenc:Megszentelt kövek).[3]

1992-ben 1033 lakosából 623 magyar. A helyi cigányok, bár javarészt az ortodox egyház követői, magyar anyanyelvűek.

Híres emberek szerkesztés

  • 1751-től haláláig, 1781-ig itt volt lelkész Andreas Czirner.
  • Itt született 1937. október 15-én Soós Jenő matematikai kutató, egyetemi oktató.
  • Itt született 1946. április 17-én Fazakas Tibor erdélyi magyar grafikus.

Jegyzetek szerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. a b c Balogh György (író) - Életem vázlatának főbb vonalai - Lőrincz Márton, szerkesztő, Utószó