Barkai László

magyar orvos

Barkai László (Miskolc, 1958. július 8.–) magyar orvos, gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, diabetológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Elméleti Egészségtudományi Intézet igazgatója, a Kassai Safarik Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára. Korábban a Debreceni Egyetem Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet és a miskolci Gyermekegészségügyi Központ igazgatója. A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar egyik alapítója és dékánja, Észak-Magyarország gyermekgyógyász szakfőorvosa, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

Barkai László
Barkai László.png
Életrajzi adatok
Született1958. július 8.
Miskolc
Ismeretes mint orvos
Pályafutása
Aktivitási típus orvos, gyermekgyógyász, diabetológus, gyermektüdőgyógyász, egyetemi tanár

ÉletpályájaSzerkesztés

Diósgyőri orvos családból származik, édesapja a Vasgyári Kórház szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvosa volt. 1976-ban érettségizett a Kilián György (ma Diósgyőri) Gimnáziumban, majd megkezdte orvosi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ahol 1982-ben szerzett általános orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után Miskolcon a Gyermekegészségügyi Központban (Orvostovábbképző Egyetem, II. Gyermekgyógyászati Tanszék) helyezkedett el és 1986-ban gyermekorvosi szakképesítést szerzett. 1995-ben gyermektüdőgyógyászat, 1996-ban egészségügyi menedzser, 1997-ben diabetológus szakképesítéseket szerzett. Az Orvostovábbképző Egyetem Klinikai és Kísérleti Orvosi Laboratóriumi Intézetben 1990-től MTA aspiráns, majd 1991–1992-ben Ausztráliában, a Sydney Egyetem Gyermekklinikáján (Royal Alexandra Hospital for Children) klinikai kutatási ösztöndíjasként dolgozott.

2000-ben a Gyermekegészségügyi Központ osztályvezető főorvosa, 2001-től a Debreceni Egyetem Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézetének (OTE II. Gyermekgyógyászati Tanszék jogutódja) egyetemi docense, ahol 2003-ban az intézet igazgatói posztjára kapott kinevezést. Közben a Miskolcon induló egészségügyi felsőoktatási képzés keretében az elméleti tárgyak gondozására főiskolai tanári felkérést kapott, majd az Elméleti Egészségtudományi Tanszék (később Intézet) vezetőjének nevezték ki. Az időközben létrejött Egészségügyi Karon 2008-ban megválasztották dékánnak, ezt a tisztséget 2013-ig töltötte be. 2010-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, 2011-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház oktatási és tudományos igazgatójának nevezték ki. A miskolci egészségügyi intézmények összevonásával a Gyermekegészségügyi Központ intézetként történt megszüntetése okán 2017-ben távozott a kórházból és az egri Markhot Ferenc Oktatókórházban vállalt szakmai vezetői feladatot. 2018-ban meghívták a Kassai Egyetem Orvoskarára a Gyermekklinika egyetemi tanárának.

1994-ben védte meg kandidátusi értekezését, 1999-ben habilitált a Debreceni Egyetemen és 2003-ban megszerezte az MTA doktora címet. 2005-től az MTA Miskolci Területi Bizottság, Gyermek Egészségügyi Bizottság elnöke. 2005-ben Észak-Magyarország gyermekgyógyász- és neonatológiai szakfelügyelő főorvosának nevezték ki, melyet 2013-ig, a szakfőorvosi rendszer megszüntetéséig töltött be. 2006-tól 2011-ig, annak megszüntetéséig, a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja volt, 2006 és 2013 között a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségügyi Bizottság titkári tisztségét töltötte be. A Magyar Diabetes Társaságban 2004 és 2008 között főtitkári, később alelnöki, majd 2012-2016 között az elnöki tisztséget töltötte be.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe a gyermek- és serdülőkori cukorbetegség és annak szövődményei. Vizsgálja a szövődmények gyakoriságát, a genetikai faktorok és a pubertás patogenetikai szerepét, az egyes szövődményformák egymással való kapcsolatát és prognosztikai jelentőségét. Igazolta, hogy a szövődmények bizonyos formáinak kialakulása serdülőkorban felgyorsul. Ezen kutatásai hozzájárulnak a szövődmények patogenezisének, természetes lefolyásának, a korai diagnosztika, a prevenció és intervenció lehetőségeinek jobb megismeréséhez. A hipoglikémia kutatása során kimutatta, hogy a hipoglikémia érzet a cukorbeteg gyermekek jelentős hányadában károsodott, mely a legfiatalabb korosztály számára különös veszélyt jelent a kezelés során. A fizikai teljesítőképesség, valamint az életminőség területén végzett vizsgálatai igazolták, hogy 1-es típusú cukorbeteg gyermekekben és serdülőkben a jobb fizikai teljesítőképesség kedvezően befolyásolja mind az anyagcserét, mind az életminőséget, ami ráirányítja a figyelmet a rendszeres fizikai aktivitás jelentőségére a kezelés során. A metabolikus szindróma területén végzett kutatásai rávilágítottak a kardiometabolikus kockázati tényezők gyakori serdülőkori előfordulására, a pubertáskori inzulinrezisztencia kóroki szerepére. Igazolta, hogy a kockázat alapú diabetes szűrés hatékony lehetőség a diabetes és előállapotainak serdülőkorban történő korai felismerésére.

Munkásságának másik területe a gyermekegészségügy szervezése szempontjából jelentős. Kimutatta, hogy Észak-Magyarország fokozatosan romló gyermekegészségügyi mutatói és a régió kedvezőtlen demográfiai és szocio-ökonómiai paraméterei között szoros kapcsolat áll fenn, a megelőzhető halálokok között a perinatális tényezők és genetikai rendellenességek dominálnak. Felhívta a figyelmet a prenatális genetikai diagnosztika hiányának jelentőségére a régióban, valamint a gyermekkori pszichiátriai megbetegedések növekvő gyakoriságára és az ellátás tartós megoldatlanságára.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés (1989)
  • Dr. Papolczy Ferenc-díj első helyezés (1991)
  • Petényi Géza-díj első helyezés (1993)
  • Hetényi Géza pályadíj (2002)
  • Debreceni Egyetem kiváló oktató díj (2005)
  • Batthyány-Strattmann László-díj (2009)
  • Magyar Imre-díj (2012)
  • Magyar Tudományos Akadémia MAB Kitüntető Tudományos díj (2012)
  • Barta Lajos díj (2015)
  • Markhot Ferenc emlékérem (2016)
  • Kulin László emlékérem (2017)
  • Ferdinand Démant díj (2018)
  • Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2019)

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Investigation of subclinical signs of autonomic neuropathy in the early stage of childhood diabetes (1990)
  • Autonomic dysfunction and severe hypoglycaemia in insulin dependent diabetes mellitus (1991)
  • Autonóm neuropathia gyermekkori I. típusú (inzulin-dependens) diabetes mellitusban (kandidátusi értekezés, 1993)
  • Cardiovascular autonomic dysfunction in diabetes mellitus (1995)
  • Physical work capacity in diabetic children and adolescents with and without cardiovascular autonomic dysfunction (1996)
  • Peripheral sensory nerve dysfunction in children and adolescents with type 1 diabetes mellitus (1998)
  • Enhanced progression of urinary albumin excretion in IDDM during puberty (1998)
  • Prospective assessment of severe hypoglycaemia in diabetic children and adolescents with impaired and normal awareness of hypoglycaemia (1998)
  • Az 1-es típusú (inzulin-dependens) diabetes mellitus és szövődményeinek gyermekgyógyászati vonatkozásai (akadémiai doktori értekezés, 2001)
  • Association of angiotensin converting enzyme DD genotype with twenty-four hour blood pressure abnormalities in normoalbuminuric children and adolescents with Type 1 diabetes (2005)
  • Reduced physical fitness in children and adolescents with type 1 diabetes (társszerző, 2012)
  • Better cardiorespiratory fitness associated with favourable metabolic control and health-related quality of life in youths with type 1 diabetes mellitus (társszerző, 2013)
  • Cardiometabolic risk factors and insulin resistance in obese children and adolescents: relation to puberty (társszerző, 2013)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés