Barna teknős
A barna teknős (Manouria emys) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.
Barna teknős | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Manouria emys (Schlegel & S. Müller, 1844) | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Barna teknős témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barna teknős témájú médiaállományokat és Barna teknős témájú kategóriát. |
Morfológiai és molekuláris biológiai vizsgálatok alapján is a szárazföldi teknősfélék családjának legprimitívebb faja.[1]
Előfordulása
szerkesztésDélkelet-Ázsia endemikus faja, előfordul India, Banglades, Mianmar, Thaiföld, Vietnám (ide valószínűleg csak betelepítették), Malajzia és Indonézia területén.
Alfajai
szerkesztésKét elismert alfaja van a Manouria emys emys Thaiföld déli részén, a Maláj-félszigeten, valamint Szumátra és Borneó szigetén él. A másik alfaj, a Manouria emys phayrei Thaiföld északnyugati részén, Mianmarban, Banglades keleti részén és India északkeleti államaiban él. Ez utóbbit Sir Arthur Purves Phayre (1812–1885) brit katonatiszt, Brit Burma kormányzójának tiszteletére nevezték el.[2]
Élőhelye
szerkesztésTrópusi esőerdőkben élő faj. Elsősorban hegyvidéki erdőkben fordul elő. Főleg ott fordul elő, ahol állandó vízforrásokat, kis tavakat talál, melyekben napi több órát is eltölt fürdőzéssel.
Megjelenése
szerkesztésA barna teknős Ázsia legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaja, az északabbi Manouria emys phayrei alfaj egyedei a szabad természetben akár 25 kilogramm tömegűre is megnőhetnek, fogságban tartva még ennél súlyosabb is lehet. Páncélhossza elérheti a 60 centimétert.
A szárazföldi teknősfélék családjában ez az ötödik legnagyobbra megnövő faj, a galápagosi óriásteknős (Chelonoidis nigra), az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea), a sarkantyús teknős (Centrochelys sulcata) és a leopárdteknős (Stigmochelys pardalis) után.
Életmódja
szerkesztésFő tápláléka a levelek, az aljnövényzeten megtalálható növények, esetleg rovarok. A hímek csak egy-egy párzás erejéig maradnak a nőstényekkel, aztán továbbállnak, és nagy területeket képesek bejárni, hogy új nőstényt találjanak maguknak.
Szaporodása
szerkesztésA családból ez az egyetlen faj, mely nem egy egyszerűen földbe kapart lyukba tojja tojásait, hanem földből, földre hullott levelekből egy fészket épít, mely akár 2,5 méter átmérőjű és 20-50 centiméter magas is lehet. Ebbe a nőstény egy fészekkamrát ás ki, melybe elég sok 30, de nagyobb nőstények esetén akár 50 tojást is lerak.
Veszélyeztetettsége
szerkesztésA barna teknősök populációja folyamatosan csökken. Fő veszélyeztető tényezőjük az élőhelyeik irtása, de ezt a fajt sok helyen erősen vadásszák is hús célból és a tradicionális ázsiai orvoslás céljából is. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján "súlyosan veszélyeztetett"ként tartja nyilván.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ (2006) „A molecular phylogeny of tortoises (Testudines: Testudinidae) based on mitochondrial and nuclear genes”. Molecular Phylogenetics and Evolution 40 (2), 517–531. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.03.003. PMID 16678445.
- ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. ISBN 978-1-4214-0135-5. (Manouria emys phayrei, p. 205).
Belső hivatkozások
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. június 6.)