Barna víziagáma
A barna víziagáma vagy ausztrál vízisárkány (Physignathus lesueurii) az agámafélék Kelet-Ausztráliában honos egyik faja, amely az ország Victoria és Queensland államában él.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Barna víziagáma Queenslandből
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Physignathus lesueurii Gray, 1831 | ||||||||||||||||||||||
| Alfaj | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna víziagáma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna víziagáma témájú médiaállományokat és Barna víziagáma témájú kategóriát. |
Leírása
szerkesztésA faj jellemzői az erős végtagok és karmok, amelyekkel jól mászik, gyorsan fut. Farka hosszú és izmos. Oldalról lapított, mint a krokodiloké, és ugyanúgy úszóként használja. Úszás közben teljesen víz alá is merülhet, akár 90 percre is. A nyaki gerincrésztől háta közepe tüskés, a faroktő felé egyre kisebbek a tüskék.
Teljes testhossza nemi kétalakúságot mutat. A nőstény 0,6 méter körüli, ennek kétharmad részét a farok teszi ki. A hímek egy méteres testhosszt és az egy kilogrammos tömeget is elérik.
Félénk természetű, de az emberi környezethez jól alkalmazkodik.
Változatai
szerkesztésA Physignathus nem egyetlen faja Ausztráliában. A faj két elkülönülő populációra oszlik, a különbségek olyan jelentősek, hogy két alfajt határoztak meg ezek alapján. A P. l. lesueurii a keleti változat, a P. l. howitti a gippslandi. A keleti populáció halványabb színű, torka sárga és vörös, szeme mögött sötét sáv kezdődik, amely a halántékon keresztül a nyakig tart. A gippslandi változatnál nincs szem mögötti csík, viszont a sávok az oldalán figyelhetők meg, míg a torka sárga, narancssárga vagy kék foltos.
Életmódja
szerkesztésA barna víziagáma mindig vizek közelében él, ez lehet mocsár, állóvíz, patak vagy folyó is. Télen téli álmot alszik. Az október elején beköszöntő tavasz idején a nőstények 0,10-0,15 méter mély gödröt ásnak, amelybe 6–18 darab tojást raknak. A fészek a teknősökéhez hasonlóan puha, homokos talajban készül. Éppígy a teknősökhöz hasonló, hogy a kikelő ivadékok nemi jellege hőmérsékletfüggő, melegebb időben több a hím.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Australian water dragon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
szerkesztés- Australian National Botanic Gardens Research
- Maruyama, K., Langkilde, T.: 'Physignathus lesueurii', 1999 [2008. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- James Cook University - Discover Nature: 'Physignathus lesueurii'. [2010. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- Reptiles of Lamington National Park: 'Physignathus lesueurii'. [2004. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- ozanimals.com: 'Physignathus lesueurii howittii'
