Bartók Mihály

magyar kémikus, professor emiritus

Bartók Mihály (Szeged, 1933. szeptember 2.2020. február 28.)[1] Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a heterogén katalízis a szerves kémiában és a katalitikus szintézisek. 1981–1987 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja.

Bartók Mihály
1995 körül
1995 körül
Született1933. szeptember 2.
Szeged
Elhunyt2020. február 28. (86 évesen)
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásakémikus
Tisztsége
IskoláiSzegedi Tudományegyetem (1953–1958, kémia)
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (2005)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
  • a kémiai tudományok kandidátusa (1965, Magyar Tudományos Akadémia)
  • A kémiai tudományok doktora (1977, Magyar Tudományos Akadémia)
  • professor emeritus (2002, Szegedi Tudományegyetem)
Szakintézeti tagság
Munkahelyek
Szegedi Tudományegyetem1958–2002
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia (rendes tag, 1995)

A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1953-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán, itt szerzett 1958-ban vegyészdiplomát. Ennek megszerzése után az egyetem Természettudományi Karának szerves kémiai tanszékén kapott tanársegédi állást. 1962-ben (amikor az egyetem felvette a József Attila Tudományegyetem nevet) adjunktussá, 1966-ban docensé, 1973-ban pedig a tanszék vezetőjévé nevezték ki. Egyetemi tanári megbízását 1977-ben vette át. A tanszék élén 1994-ig állt. 1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia és a JATE közös Organikus Katalízis Kutatócsoportjának vezetője lett, amely tisztséget 2003-ig töltötte be (2000-től az egyetem neve ismét Szegedi Tudományegyetem). 2002-ben az SZTE professor emeritusi címet adományozott neki.

1965-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. A Szegedi Akadémiai Bizottság, az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság, valamint a Doktori Tanács kémiai szakbizottságának tagja lett. 1987-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Akadémiai tisztségei mellett tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének, az Amerikai Kémiai Társaságnak (American Chemical Society) és az Angol Királyi Kémiai Társaságnak (Royal Society of Chemistry).

Munkássága

szerkesztés

Kutatási területei a heterogén katalitikus reakciók sztereokémiája, enantioszelektív heterogén katalitikus hidrogénezések.

Munkássága jelentős ezenfelül a katalitikus szintézisek, valamint a katalitikus reakciók sztereokémiája és mechanizmusa területén. A szerves vegyületek kontakt katalizátor – ezen belül különösen a fémkatalizátorok – hatására végbemenő átalakulásának kémiája területén ért el fontos eredményeket. Nevéhez fűződik az egyes szerves reakciók mechanizmusának tisztázása, valamint új heterogén katalitikus reakciók felfedezése. 2005-ben Széchenyi-díjban részesült.

Tudományos publikációit angol nyelven adja közre, gyakran rangos nemzetközi folyóiratokban. Tudományos közleményeinek száma meghaladja az 500-at. Egy szakkönyv és tizennégy könyvfejezet szerzője. 1980 és 2001 között öt alkalommal jelentek meg dolgozatai könyvalakban.

1955-ben nősült, felesége Bozóki Gizella. Házasságukból két fiúgyermekük született. Egyik fia Bartók Tibor bioanalitikus, DSc. Másik fia Bartók Mihály programozó matematikus. Három unokája született: Bartók Mihály, Bartók Tamás, Bartók Tibor.

Főbb publikációi

szerkesztés
 
A JATE vezetői, jobbról haladva: Bartók Mihály dékán, Serfőző Lajos dékán, Kristó Gyula rektor, Veres József dékán, 1984
  • Hydroisomerization of Carbon Compounds (társszerző, 1975)
  • I. 3-Bond Shift Isomerization (társszerző, 1979)
  • The Study of Confirmations of Stereoisomers (társszerző, 1979)
  • Szerves kémi. Kémiai átalakulások gyűjteménye; Egyetem, Természettudományi Kar, Szeged, 1980
  • Isomerization of 1 3-dioxacycloalkanes (társszerző, 1981)
  • Bartók Mihály–L. Láng Kornélia: Az oxacikloalkánok kémiája; Akadémiai, Bp., 1985
  • Stereochemistry of Dehydration of Oxolanes (társszerző, 1985)
  • Stereochemistry of Heterogeneous Metal Catalysis (társszerző, 1985)
  • Study of Molecular Conformation and Reactivity (társszerző, 1985)
  • Small ring heterocycles, Part 3 (Láng Kornéliával, 1985)
  • Diolok dehidratálása (társszerző, 1986)
  • A szénvegyületek heterogén katalitikus átalakulásainak újabb eredményei (1988)
  • A New Metal Catalysed Reaction (társszerző, 1989)
  • Rearrangements of Open-chain and Cyclic Ethers (Saul Pataival, 1993)
  • A New Cinchoma-modified Platinum Catalyst (társszerző, 1998)
  • Térkémiai tényezők szerepe a fémkatalízisben; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • New Synthesis of a Useful C3 Chiral Building Block by Heterogeneous Method (társszerző, 1999)
  • New Data in the Enantioselective Hydrogenation of Ethyl Pyruvate Catalyzed by Chinchona Alkaloid Modified Pt/Al2O3 in Toluene (társszerző, 2003)
  • Heterogeneous Catalytic Enantioselective Hydrogenation of Activated Ketones (2006)
  • Fodor Gábor, 1915–2000. Elhangzott: 2002. november 19.; MTA, Bp., 2006 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Unexpected inversions in asymmetric reactions: reactions with chiral metal complexes, chiral organocatalysts, and heterogeneous chiral catalysts (2009)[2]

További információk

szerkesztés
  • Sulyok Erzsébet: Aranymosás. Beszélgetések szegedi akadémikusokkal. Szeged, 1995