Barta János (történész)

(1940–) magyar néprajzkutató, történész, lexikográfus, író, akadémikus

Barta János (Budapest, 1940. június 27. –) magyar író, néprajzkutató, történész, lexikográfus, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1977), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (1999).

Barta János
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1940. június 27. (83 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBarta János
Foglalkozása
  • néprajzkutató
  • történész
  • egyetemi oktató
IskoláiKossuth Lajos Tudományegyetem (1958–1963)
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1958–1963 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-angol-néprajz szakán tanult. 1963–2010 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar középkori egyetemes történelem tanszéke oktatója, 1987–2005 között tanszékvezetője, 1999-től egyetemi tanára volt. 1986–1989 között, illetve 1990–1993 között dékánhelyettes volt. 1990–1998 között a Hajdú-Bihar Megyei Választási Bizottság elnöke volt. 1994–2002 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet igazgatója volt. 1995–1999 között a Századok szerkesztőbizottsági tagja volt. 1995-től a Csokonai História Könyvek sorozat szerkesztője. 1996–2002 között a Debreceni Akadémiai Bizottság tudományos titkára volt. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottság tagja. 2001–2007 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője volt. 2002–2008 között a Debreceni Akadémiai Bizottság Történettudományi Munkabizottság elnöke volt. 2004–2010 között a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője volt. 2006 óta a Debreceni Szemle főszerkesztője. 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Egyetemtörténeti Albizottság tagja, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottság elnöke. 2010-ben nyugdíjba vonult. 2010-ben professzor emeritus címet kapott. 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Albizottság tagja.

Családja szerkesztés

Szülei: Barta János irodalomtörténész (1901–1988) és Heinrich Terézia voltak. Testvére, Barta Gábor történész volt.[2] Nős, felesége, Hajóczky Éva. Két fia van: János (1968) és Imre (1969).

Művei szerkesztés

  • A nevezetes tollvonás. II. József visszavonja rendeleteit (1978)
  • Kétszáz éves II. József türelmi rendelete (1981)
  • Hét koporsó. A magyar jakobinusok mozgalma (1981)
  • A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg- és a Hohenzollern-monarchiában (1982)
  • A "Tündérkert" romlása. Erdély története 1630-tól 1707-ig (1983)
  • A kétfejű sas árnyékában. Az abszolutizmustól a felvilágosodásig, 1711-1780 (1984)
  • Budavár visszavétele (1985)
  • Budavár felszabadításának 300. évfordulója (1985)
  • Miért halt meg Zrínyi Péter? A Wesselényi-összeesküvés története (1986)
  • Mária Terézia (1988)
  • A meg nem értett királynő. Mária Terézia, az uralkodó (1994, 2001)
  • "Napkirályok" tündöklése. Európa a XVI-XVIII. században (Debrecen, 1996)
  • A kétfejű sas hatalmában (1997)
  • A tizennyolcadik század története (2002)
  • Magyarország története a 18. században (2017)
  • Újjáépítés és modernizáció. Új remények a kétfejű sas árnyékában. 1699–1795 (2020)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés