Főmenü megnyitása

Barta Lajos (szobrász)

(1899–1986) magyar szobrász

Barta Lajos[4] (Budapest, 1899. március 9.Köln, 1986. május 8.) szobrász. Barta István festő és Barta Mária festő testvére.

Barta Lajos
Lajos Barta.jpg
Született 1899. március 9.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt

Köln
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Lajos témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1899. március 9-én született Budapesten. Szülei Barta (Bek) Gyula (1857-1922) és Bródy Gizella. 1911-től a Budapesti Iparművészeti Főiskola növendéke, ahol Zutt Richard keramikus tanítványa volt. 1915–1916-ban Teles Ede magán tanítványa. 1920–1922 között itáliai tanulmányúton járt. Közben Milánóban egy terrakottaüzemben dolgozott szakmunkásként. 1923–1924-ben Budapesten a Tim terrakotta üzem munkatársa volt.

1925–1927-ben, párizsi tartózkodása alatt kapcsolatba került a modern művészeti törekvésekkel. 1927-től újra Budapesten élt. 1932-ben megismerkedett Rozsda Endrével, aki figyelmét a modern művészeti törekvések felé fordította. 1938-tól 1943-ig Rozsdával Párizsban éltek. Barta Lajos kapcsolatba került a szürrealistákkal és megalkotta első absztrakt műveit. 1943-ban hamis papírokkal visszatért Budapestre. 1945-től az Európai Iskola tagja volt, annak megszűnéséig. 1949-től a Várkert bazársorban kapott műtermet, és ott dolgozott. 1962–1963-ban új ra Párizsban járt. 1963–1965-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1965-ben az NSZK-ba költözött, ahol először a rolandsecki művésztelepen kapott műtermet, majd Kölnben telepedett le. 1970–74-ben egy jelentős magánmegbízatás folytán Párizsban dolgozott. 1975-től több monumentális megbízást kapott az NSZK-ban.

Kölnben hunyt el, 87 évesen, 1986. május 8-án.

MunkásságaSzerkesztés

Művészetében sajátos módon ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a Kelet-európai folklorisztikus hagyományokkal. Minden művét áthatja egyfajta archaikus erő, amely a természeti formák egyszerűségét követi. A természethez fogható változatosság jellemzi a végletekig letisztított geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkező művészetét.

Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Barta Lajos azon kevesek közé tartozott, akik hűek maradtak az 1940-es évek modernségéhez, és az 1960-as, 1970-es évek megváltozott légkörében is a klasszikus avantgárd eszme- és formatörekvései irányították. Tevékenysége e téren hiánypótló és egyedülálló mind a magyar, mind a német művészetben.

Pályája végére formanyelve teljesen letisztult, utalásszerűen egyszerű geometrikus formái magukba sűrítik a természet valamennyi alakzatát. Plasztikái így egyszerre absztraktak és organikusak.

Fontosabb egyéni kiállításaiSzerkesztés

  • Köln (BDA, Galerie Mathias, 1968)
  • Paris (Galerie Chevalier, 1974)
  • Hamburg és Bonn (Galerie Wönsche, 1976, 1977)
  • Köln (Artother, 1981)
  • Székesfehérvár (István Király Múzeum, emlékkiállítás a művész által ajándékozott művekből, 1986).

Ismert műveiSzerkesztés

  • Menyasszony I. (1949)
  • Hősi emlék (1950 körül)
  • Érzékenység (1958)
  • Névtelen (1963 körül)
  • A titkok kapuja (1969 körül)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. Lajos Barta
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
  4. Belügyminisztérium 1902. évi 53605. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 3. oldal 40. sor

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Lothar Schmidt-Mülisch: Das Künstlerporträt: L.ajos Barta (Kölnische Rundschau, 1979. március 17.)
  • Perneczky Géza: Das Verzeichnis des plastischen Werkes von Lajos Barta (Köln, 1986)