Főmenü megnyitása

Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

A Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (röviden Baskír ASZSZK) az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság másodikként megalapított autonóm szovjet szocialista köztársasága volt. Székhelye Ufa volt.

Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság
Башкирская Автономная Советская Социалистическая Республика
1919. március 23.1991. május 24.
Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
SovietUnionBashkir.png
Általános adatok
Fővárosa Ufa
Terület142 947 km²
Népesség3 943 000 fő
Hivatalos nyelvek baskír, orosz
Beszélt nyelvek baskír, orosz
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Legfelsőbb Tanács
ElődállamUtódállam
 Orosz Köztársaság (1917)Baskíria 

TörténeteSzerkesztés

Az ASZSZK eredetileg 143 600 km² területet foglalt el Oroszország európai részének délkeleti sarkában, Keleten az Urál-hegység lábainál., Amai orosz-kazah határ csupán 70 kilométerre fekszik az akkori ASZSZK legdélebbi pontától. A területen sztyepp nomád törzsek, török hordák éltek, majd a 13. századtól az Arany Horda uralta a területet. Az oroszok a 16. század közepére hódították meg a területet, megalapítva Ufa városát, az ASZSZK és a mai köztársaság fővárosát. Számos helyi felkelés tört ki a nagyobb orosz lakosság betelepülésével szemben a következő évszázadokban. A bakírok végül a 19. században feladták a nomád életmódot, helyette mezőgazdasággal kezdtek foglalkozni, amely mai is az egyik legelterjedtebb megélhetési munkaág. A hagyományos klán alapú társadalmi szerkezet nagyrészt eltűnt. A baskírok hagyományos vallása az iszlám, amelyet a többség mindig is követett, és az orosz ortodoxia. Az orosz polgárháború alatt, 1919-ben az első kommunista rezsim alatt született meg az autonóm szovjet szocialista köztársaság. Az 1920-as és 30-as években komoly éhínségek sújtották a területet a nehéziparra való erőszakos áttérés miatt. Az éhínségben egyes becslések szerint 2 millió ember halt éhen. A húszas évek végére a köztársaságot is elérték a szovjet vallásüldözés hullámai. Tömegesen zárták be a templomokat és a mecseteket, többeket megsemmisítettek. 1928-ban betiltották a muszlimok folyóiratát, mivel az nem hangsúlyozta eléggé a szovjet kormány utasításait. A pusztítás mellett a köztársaság sok fejlődésen ment keresztül. Megalakult a rádióközpont Ufában és a területet hamarosan elérte a telefonhálózat. Az egyre terjeszkedőbb nagyüzemek szegényes, de biztos megélhetést adtak a nomád életmódot felhagyóknak. 1930. október 28-án kiadták a köztársaság gyárainak szabályozását lehetővé tévő törvényt. Az iparosítás drámai módon megváltoztatta a társadalmi összetételt: 1926-ban a munkásság még csak 4,3% -ot tett ki, 1939-ben pedig már 21,3% volt a társadalomban. Az iparosítás mellett elkobozták a magánföldeket, a tiltakozók közül pedig 25000 főt deportáltak. A fennmaradt jegyzőkönyvek szerint a sztálinizmus alatt 50 293 főt ítéltek halálra, de az egyéb elítéltek számát is legalább ennyire, vagy a kétszeresére becsülik. A második világháború alatt és után ismét fellendült a nehézipar, a legfontosabb iparágak a petrolkémia, a kohászat, a gépgyártás és a hadiipar volt. A 60-as évektől az általános jólét jelei kezdtek megmutatkozni, de a 70-es évek elhibázott gazdaságpolitikája lelassította a fejlődét. 1990. októberében a helyi kormány kikiáltotta az ország függetlenségét, de azt azonnal visszavonták, hogy békés úton keressenek megoldást Oroszországgal. Az eredmény 1992. február 25-én született meg, amikor a Baskír Köztársaság csatlakozott a Föderációhoz.

 
A köztársaság kormányának épülete Ufában

KözigazgatásaSzerkesztés

Az ASZSZK 1919-es megalapítása óta több közigazgatási változtatáson esett át. A kezdetekben a kantoni rendszer volt érvényben, de ezt a sztálinista kormány megszüntette, helyettük 13 járást hoztak létre. A harmincas években ismét átszervezték a közigazgatást, ekkor 48 járás jött létre. 1952. májusában az ASZSZK-t két nagyobb regionális egységre osztották, Ufa és Sztyerlitamak központtal. Ezt az elrendezést alig egy évvel később megszüntették. Az 1963. február 1-jén az OSZSZSZK Legfelsőbb Szovjet Elnökségének rendeletével 20 vidéki ( 1964. március 3-tól már 24) és egy ipari kerület jött létre a köztársaság 56 járásából. Az 1978-as alkotmány véglegesítette a közigazgatást 54 járással.

 
Az új közigazgatás 1932-től