Batkovci (Oštra Luka)
Batkovci (szerbül: Батковци) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Batkovci településnek a Szerb Köztársaság terülétéhez került része.
| Batkovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Oštra Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 81 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 24,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,30 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 24″, k. h. 16° 33′ 26″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 24″, k. h. 16° 33′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 49, közúton 77 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 21, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 16 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Batkovača-patak völgyében fekszik. A Batkovača egy 5 km hosszú patak, amely Gaidziktól 1 km-re keletre, 619 méteres magasságban ered, átfolyik Batkovci falun, ahol jobb oldali mellékvize a 2 km hosszú Sopotnica ömlik bele, majd a Stara rijeka-patakkal egyesülve hozza létre a Željeznica-patakot.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 103 | 53 |
| Bosnyák | 0 | 2 |
| Horvát | 85 | 21 |
| Jugoszláv | 18 | 0 |
| Egyéb | 7 | 5 |
| Összesen | 213 | 81 |
Története
szerkesztésBatkovci a török korban még horvátok és muszlimok által lakott település volt. Bosznia-Hercegovinát 1878-ban annektálta az Osztrák-Magyar Monarchia. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámláláskor 135 lakosából 122 római katolikus és 13 muszlim volt. Az osztrák-magyar uralom idején a mai Horvátország területéről, főként Likából és Dalmáciából szerb lakosság települt be. Így a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, 1941-ben már csak horvát és szerb lakossága volt.[4] 1961-ben 375, 1991-ben 213 lakosa volt. 1963-ig Ljubija község része volt, majd Sanski Most községhez csatolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település 3,30 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település nagyobb, 3,04 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1991-ben épült.[5]
- A Legszentebb Istenanya háromkezű ikonjának[6] tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2021. március 23.
- ↑ Župa Stara Rijeka. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2024. március 24.)
- ↑ Icon of the Mother of God “Of the Three Hands”. oca.org . (Hozzáférés: 2024. március 24.)
További információk
szerkesztés
