Bešnjevo
Bešnjevo (szerbül: Бешњево) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
| Bešnjevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 29,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,82 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 18′ 37″, k. h. 17° 05′ 30″44.310300°N 17.091700°EKoordináták: é. sz. 44° 18′ 37″, k. h. 17° 05′ 30″44.310300°N 17.091700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 80 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 3 km-re északra, a Harmani és a Branješće-hegység közötti völgyben, 620 méteres tengerszint feletti magasságban található. A völgyben több kis patak is átfolyik, melyek a Lubovačka bal oldali mellékvizei.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 121 | 70 |
| Bosnyák | 249 | 99 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 2 | 1 |
| Összesen | 377 | 171 |
Története
szerkesztésA Krst lelőhelyen talált erődített település maradványai alapján itt már az i. e. 3. században is laktak emberek. Az itt talált leletek a vaskori késői La Tène-kultúrához tartoztak. A középkorból két temető maradványa is fennmaradt a település területén. A két középkori temető sírkövei arról tanúskodnak, hogy a középkorban itt a kereszténység eretnek irányzatának tekintett bogumilok települése állt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén mintegy 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer ilyen stećak található.[4] A középkori település végét feltehetően a közeli Sokol várának 1518 körül bekövetkezett eleste jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként a faluban 37 házat 186 muszlim és 78 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 72 házat, 134 ortodox szerb és 286 muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 377-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került. Bešnjevo a község egyetlen muszlim többségű települése.
Nevezetességei
szerkesztés- Delijin Brijeg – középkori temető maradványai, melynek sírköveiből két, észak-déli tájolású stećak maradt fenn.[4]
- Krst – őskori erődített település maradványai, melyek egy domináns magaslaton fekszenek. A kevésbé vedett északi oldalát mély árok védte. A kerámiatöredékek a vaskori késői La Tène-kultúrához tartoztak és az i. e. 3. és 2. század közötti időből valók.[4]
- Lužine - késő középkori temető maradványai. A sírkövekből 7 db stećak maradt fenn, melyek nyugat-keleti tájolásúak.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
szerkesztés
