Bednanics Gábor

Bednanics Gábor (Budapest, 1976. február 12. –) magyar irodalomtörténész, kritikus, az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének főiskola tanára.

Bednanics Gábor
Dr. Bednanics Gábor (2).JPG
Született 1976. február 12. (46 éves)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
kritikus
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Bednanics Gábor témájú médiaállományokat.

ÉletrajzSzerkesztés

1976. február 12-én született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, 2000-ben („magyar nyelv- és irodalomtanár, összehasonlító irodalomtörténet szakos bölcsész”), illetve 2002-ben („filozófia”). 1996-tól 1998-ig részt vett az ELTE-BTK Irodalomelmélet Programjában, 2000-től 2003-ig pedig az ELTE-BTK Magyar Irodalom Doktori Iskola Általános Irodalomtudomány alprogramjában. 2001-ben Erasmus-ösztöndíjasként a Humboldt Egyetem diákja volt.

PhD fokozatát 2007-ben szerezte az ELTE-n, 2013-ban habilitált a Debreceni Egyetemen. 2004 októberétől 2010 novemberéig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt. 1996-tól folyamatosan publikál, több hosszú írása, illetve számos rövid rövidebb könyvismertetője jelent meg rangos hazai folyóiratokban.

Jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanára, illetve a Ráció Kiadó szerkesztője.

Ösztöndíjak, elismerésekSzerkesztés

  • 1992 Cziráki Alapítvány Pro Cultura Humana Díj (Győr)
  • 1992 Ókortudományi Társaság Cicero Versenye első fokú dicséret
  • 1997–2000 Köztársasági Ösztöndíj (ELTE BTK: három alkalommal)
  • 1996–2000 Tudományos Ösztöndíj (ELTE BTK: hét alkalommal)
  • 1997 Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezés
  • 1999 Országos Tudományos Diákköri Konferencián harmadik helyezés
  • 2000–2003 Posztgraduális ösztöndíj (ELTE BTK)
  • 2001 Erasmus-ösztöndíj (Humboldt-Universität zu Berlin, Neuere Deutsche Literatur)
  • 2004 Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj
  • 2008‒2011 Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
  • 2011 József Attila-díj
  • 2013‒2014 Magyary Zoltán Kutatói Ösztöndíj
  • MTA MAB DIPA Tudományos Díj
  • 2014–2018 Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

PublikációkSzerkesztés

Legfontosabb publikációi:[2]

Önálló könyvSzerkesztés

  • Beszédformák között, Bp.: FISZ könyvek, 2003 (208 oldal)
  • Induló modernség – kezdődő avantgárd; szerk. Bednanics Gábor, Eisemann György; Ráció, Bp., 2006 (Ráció-tudomány)
  • Kerülőutak és zsákutcák (A modern magyar líra kezdetei), Bp.: Ráció, 2009 (300 oldal)
  • "Alszik a fény". Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete; szerk. Bednanics Gábor; FISZ–Ráció, Bp., 2010 (Minerva könyvek)
  • A kétséges faggatása (Kulturális párbeszédkísérletek), Eger: Líceum Kiadó, Pandora Könyvek 29., 2012 (105 oldal)
  • Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára; szerk. Bednanics Gábor, Hansági Ágnes, Vaderna Gábor; Historia Litteraria Alapítvány–Ráció, Bp., 2013
  • "Próza az, amit kinyomtatnak". Tanulmányok Ottlik Gézáról; szerk. Bednanics Gábor et al.; PIM, Bp., 2013 (PIM studiolo)
  • Mesterkönyvek faggatása. Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről; szerk. Bednanics Gábor, Kusper Judit; Ráció, Bp., 2015 (Ráció-tudomány)
  • Modern mítoszok és az újraírás lehetőségei. A líraolvasás esélyei a 21. században; Ráció, Bp., 2016 (Ráció-tudomány)

Fontosabb tanulmányokSzerkesztés

  • Ön–élet–történet–írás. Az én gondolkodom, az én vagyok, az én beszélek és az én írok kijelentésekről, Jelenkor 2000/1., 69–77.
  • Kihez s ki szól? A kilencvenes évek értekező prózájáról, Alföld 2000/12., 75–84.
  • Az alap helye. Vázlat a filozófia, irodalom és retorika viszonyáról Paul de Man kapcsán = Vándor szövevény, szerk. Szirák Péter, Debrecen: Csokonai, 2001, 7–24.
  • In rebus mediorum. Amikor az írástudó McLuhant olvas, Prae 2002/1–2., 50–61. (Bengi Lászlóval közösen.) Újraközölve: Történelem, kultúra, medialitás, Bp.: Balassi, 2003, 145–158.
  • Technika és/vagy mesterség? A technika a 19. század végi magyar lírában = Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor – Kékesi Zoltán – Kulcsár Szabó Ernő, Bp.: Osiris, 2003, 88–106.
  • „Költői” képek. Adalékok két zárványszerű századfordulós életműhöz = Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán – Szirák Péter, Bp.: Ráció, 2004, 240–260.
  • From Countryside to City. Budapest in 19th-Century Hungarian Poetry = Spielarten der Sprache, Hrsg. Ernő Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz – Gábor Tamás Molnár, Bp.: Osiris, 2004, 149–163. Horvátul: Iz sela u grad. Budimpešta u mađarskoj lirici 19. stoljeća = Kulturni stereotipi, Zagreb: FF Press, 2006, 147–159.
  • Topográfia és mitológia között. A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában = Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor, Bp.: Kijárat, 2005, 265–284.
  • Urbi vel orbi? A nagyvárossá érő Budapest lírikus megjelenítései a századfordulón, Holmi 2005/4., 494–508.

DíjakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  2. ektf.hu[halott link])