Wikipédia

Belsőfülgyulladás

A belsőfülgyulladás (labirintitisz), más néven vestibularis neuritis[1][2] a belső fül gyulladása.[3] A vesztibuláris neuritisz nevét a vestibularis rendszernek otthont adó labirintusokról kapta, amelyek érzékelik a fej helyzetében vagy a fej mozgásában bekövetkező változásokat.[4] Ez azt eredményezi, hogy a világ forog, és halláskárosodást vagy fülzúgást is okozhat.[4] Előfordulhat egyetlen rohamként, rohamok sorozataként vagy tartós állapotként, amely három-hat hét alatt csökken. Hányingerrel, hányással és szem nystagmussal társulhat.

Belsőfülgyulladás
Főbb tünetekgyulladás
DiseasesDB29290
MedlinePlus001054

Az ok gyakran nem világos. Lehet vírus okozta, de bakteriális fertőzés, fejsérülés, extrém stressz, allergia vagy gyógyszeres reakció is okozhatja. Az érintettek 30%-a megfázott a betegség kialakulása előtt.[5] Ritka esetekben akár bakteriális, akár vírusos labirintitis maradandó halláskárosodást okozhat.[6] Úgy tűnik, hogy ez a bal és a jobb belső fül közötti neuronális bemenet egyensúlyhiányából adódik.[7]

Jelek és tünetek szerkesztés

A labirintitis fő tünetei a súlyos szédülés és szemtekerezgés. A vestibularis neuritis leggyakoribb tünete a szédülés, amely folyamatos fertőzés vagy trauma következtében alakult ki. A szédülésről azt gondolják, hogy a belső fül labirintusából származik. A gyors és nem kívánt szemmozgás (nystagmus) gyakran a forgómozgás helytelen jelzéséből adódik. A hányinger, a szorongás és az általános rossz közérzet gyakoriak az agy belső fülrendszeréből érkező torz egyensúlyi jelek miatt.[8] Egyéb gyakori tünetek közé tartozik a fülzúgás, a fülfájás és a fül teltségérzete.[9][10]

Okai szerkesztés

Vannak, akik felső légúti fertőzésről (nátha) vagy influenzáról számolnak be, mielőtt a vestibularis neuritis tünetei jelentkeznének; másoknak nem lesznek vírusos tünetei a vertigo roham előtt.

A vestibularis neuritis egyes eseteit feltételezik, hogy a ganglion vesztibuláris gyulladása okozza az 1. típusú herpes simplex vírus által okozott fertőzést.[7] Ennek az állapotnak az oka azonban nem teljesen ismert, és valójában számos különböző vírus képes megfertőzni a vesztibuláris ideget.

Ezen struktúrák akut lokalizált ischaemiája szintén fontos ok lehet. Különösen gyermekeknél a vestibularis neuritist megfázás tünetei előzhetik meg. Az ok-okozati mechanizmus azonban továbbra is bizonytalan.[11]

Ezt a nyomásváltozások is előidézhetik, például repülés vagy búvárkodás közben tapasztaltak.[12][13]

Mechanizmusa szerkesztés

A vesztibuláris rendszerben három félkör alakú csatorna található, amelyek érzékelési jeleket adnak be.[14] Ezek a csatornák lehetővé teszik az agy számára, hogy érzékelje a forgó mozgást és a lineáris mozgás változásait.[15] Az agy ezután az érzékszervi bemeneti jeleket és a vesztibuláris rendszer vizuális bemeneti jeleit használja az egyensúly megőrzésére. A vestibulo-ocularis reflex folyamatos vizuális fókuszt tart a mozgás során, ami egyben a vesztibuláris rendszer feladata is.[15]

Kezelése szerkesztés

A vestibularis neuritis kezelése az októl függ. A szédülés tünetei azonban ugyanúgy kezelhetők, mint más vesztibuláris diszfunkciók vestibularis rehabilitációval.[16]

Fizikoterápia szerkesztés

A tipikus kezelések közé tartozik a fej- és szemmozgások kombinációja, a testtartás megváltoztatása és a gyaloglási gyakorlatok. Konkrétan az előírható gyakorlatok közé tartozik a szem egy adott célpontra szegezése a fej mozgatása közben, a fej jobbról balra mozgatása két egymástól jelentős távolságra lévő célpontnál, a séta, miközben a szemét egy adott célpontra szegezi, és a séta a szem tartása közben. egy adott célpontra rögzítve, miközben a fejet különböző irányokba fordítja.[17] A fej- és szemmozgások, a testtartási változások és a járás kombinációjának megismétlésének fő funkciója az, hogy ezzel az ismétléssel a perifériás vesztibuláris struktúrákból eredő diszfunkciók kompenzációs változásai elősegíthetők a központi vestibularis rendszerben (agytörzs és kisagy).[17]

A vesztibuláris rehabilitációs terápia rendkívül hatékony módja a labirinthitisből származó maradék szédülés lényeges csökkentésének vagy megszüntetésének.[18] A VRT úgy működik, hogy arra készteti az agyat, hogy a már meglévő idegi mechanizmusokat használja az alkalmazkodásra, a neuroplaszticitásra és a kompenzációra.[16] A vestibularis neuritis rehabilitációja hatékony és biztonságos kezelés a tünetek enyhítésére. A vestibularis neuritis rehabilitációja javíthatja a tüneteket vagy megoldhatja a tüneteket, ami egyéntől függ.[19]

A leggyakrabban használt rehabilitációs stratégiák a következők:[16]

  • Tekintet-stabilitási gyakorlatok – a fej mozgatása egyik oldalról a másikra, miközben egy álló tárgyhoz rögzítik (a szemnek a fixálás elősegítése a fej forgatása közben, anélkül, hogy az elveszett csatorna vestibulo-ocularis reflexéből adna bemenetet). Ennek a gyakorlatnak a haladó előrehaladása az lenne, ha egyenes vonalban sétálnánk, miközben a fej elfordításával oldalról egymásra nézünk.
  • Szoktatógyakorlatok – olyan mozdulatok, amelyek a tüneteket provokálják, és ezt követően csökkentik a negatív vestibularis reakciót ismétléskor. Ilyenek például a Brandt–Daroff gyakorlatok.
  • Funkcionális újraképzés – beleértve a testtartás szabályozását, a relaxációt és az egyensúly edzést.

Ezek a gyakorlatok a vesztibuláris rendszer kihívásával működnek. A progresszió a fej vagy a fókuszpont mozgásának amplitúdójának növelésével, a mozgás sebességének növelésével és a mozgások, például a séta és a fej elfordításának kombinálásával történik.[20]

Egy tanulmány kimutatta, hogy azok a betegek, akik azt hitték, hogy betegségüket nem tudják kontrollálni, a leglassabban haladtak a teljes felépülésig, jóval a kezdeti vesztibuláris sérülés gyógyulása után.[21] A tanulmány feltárta, hogy az a beteg, aki jól kompenzált, az volt, aki pszichológiai szinten nem félt a tünetektől, és némileg pozitívan kontrollálta azokat. Nevezetesen, hogy a negatív hiedelmek idővel nagyobb mértékben csökkentek a rehabilitációval kezelt betegeknél, mint a nem kezelteknél. "A legfontosabb, hogy a kiindulási hiedelmek voltak az egyetlen jelentős előrejelzője a fogyatékosság változásának a 6 hónapos követés után."

Gyógyítása szerkesztés

A vestibularis neuritis általában önkorlátozó betegség. A gyógyszeres kezelés nem szükséges és nem is lehetséges. A glükokortikoidok hatását tanulmányozták, de nem találták, hogy jelentős mértékben befolyásolják a hosszú távú eredményt.[22]

Az antihisztaminokkal, például cinnarizinnel végzett tüneti kezelés azonban alkalmazható a vestibularis neuritis tüneteinek elnyomására, miközben az spontán visszafejlődik.[23] A proklórperazin egy másik gyakran felírt gyógyszer, amely segít enyhíteni a szédülés és a hányinger tüneteit.

Mentális zavarok szerkesztés

Mivel a hangulati rendellenességek akadályozhatják a labirintitiszből való felépülést, a kezelés magában foglalhat bármilyen egyidejűleg előforduló szorongásos rendellenességet vagy depressziót is. A súlyos szorongásos epizódokat általában rövid távú benzodiazepin-terápiával kezelik.[24]

Prognózisa szerkesztés

Az akut labirintusgyulladásból való felépülés általában 1-6 hetet vesz igénybe, de nem ritka, hogy a maradványtünetek, mint például az egyensúlyzavar és a szédülés néhány hónapig tart.[21]

Az átmenetileg sérült belső fülből való felépülés általában két fázisból áll:

  1. Akut időszak, amely súlyos szédülést és hányást is magában foglalhat
  2. körülbelül két hét szubakut tünetek és gyors gyógyulás

Gyakorisága szerkesztés

A labirintitis évente körülbelül 35 millió embert érint (100 000 emberre számítva körülbelül 3,5 eset).[25] Jellemzően 30 és 60 év közöttieknél fordul elő,[25] és nincs jelentős különbség a férfiak és a nők előfordulási aránya között.[25] Az esetek 95%-ában a betegek egyetlen rohamot tapasztalnak, és teljesen felépülnek.[26] A vesztibuláris rehabilitáció statisztikailag szignifikáns növekedést mutatott a tünetek kontrollálásában a beavatkozás hiányához képest a vesztibuláris neuritisben szenvedőknél.[27]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ferri's Clinical Advisor 2016: 5 Books in 1. Elsevier Health Sciences, 735. o. (2015. május 1.). ISBN 9780323378222 
  2. ↑ Hogue (2015. június 1.). „Office Evaluation of Dizziness.”. Primary Care 42 (2), 249–258. o. DOI:10.1016/j.pop.2015.01.004. PMID 25979586.  
  3. ↑ Labyrinthitis (angol nyelven). National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  4. ↑ a b (1990. október 1.) „Clinical Methods: The History, Physical, and Laboratory Examinations”. Annals of Internal Medicine 113 (7), 563. o. DOI:10.7326/0003-4819-113-7-563_2. ISSN 0003-4819.  
  5. ↑ Greco (2014. május 1.). „Is vestibular neuritis an immune related vestibular neuropathy inducing vertigo?”. Journal of Immunology Research 2014, 459048. o. DOI:10.1155/2014/459048. PMID 24741601.  
  6. ↑ NLM
  7. ↑ a b Marill: Vestibular Neuronitis: Pathology. eMedicine, Medscape Reference, 2011. január 13. (Hozzáférés: 2011. augusztus 7.)
  8. ↑ „Table 1: The Single Nucleotide Polymorphisms in cathepsin B protein mined from literature (PMID: 16492714).”. DOI:10.7717/peerj.7425/table-1.  
  9. ↑ Infections of the Inner Ear. Vestibular Disorders Association
  10. ↑ Inner Ear Infection (Labyrinthitis) Symptoms, Causes, Contagious, Treatment Cure (angol nyelven). MedicineNet. (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  11. ↑ Keith A Marill: Vestibular Neuronitis. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
  12. ↑ (1990. március 1.) „Clinical aspects of inflight incapacitations in commercial aviation”. Aviation, Space, and Environmental Medicine 61 (3), 256–60. o. PMID 2317181.  
  13. ↑ Kennedy RS (1974. március 1.). „General history of vestibular disorders in diving”. Undersea Biomedical Research 1 (1), 73–81. o. [2010. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 4619861. (Hozzáférés: 2009. március 11.)  
  14. ↑ Labyrinthitis. www.audiologicaldiagnostics.com. [2019. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  15. ↑ a b (2017. május 1.) „Germany”. International Journal of Health Care Quality Assurance 19 (4). DOI:10.1108/ijhcqa.2006.06219dab.003. ISSN 0952-6862.  
  16. ↑ a b c Burton M. J. (2008). „Extracts from the cochrane library: Vestibular rehabilitation for unilateral peripheral vestibular dysfunction (review)”. Otolaryngology–Head and Neck Surgery 138 (4), 415–417. o. DOI:10.1016/j.otohns.2008.02.004. PMID 18359346.  
  17. ↑ a b Walker (2009. január 1.). „Treatment of vestibular neuritis.”. Current Treatment Options in Neurology 11 (1), 41–5. o. DOI:10.1007/s11940-009-0006-8. PMID 19094835.  
  18. ↑ „Vestibular Rehabilitation Therapy (VRT)”, Vestibular Disorders Association, 2011. december 27. (Hozzáférés: 2018. május 19.) (angol nyelvű) 
  19. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :12 nevű lábjegyzeteknek
  20. ↑ „Physical Therapy Rehabilitation” (Hozzáférés: 2019. október 29.) (angol nyelvű) 
  21. ↑ a b Bronstein (2002. február 1.). „Visual and psychological aspects of vestibular disease”. Current Opinion in Neurology 15 (1), 1–3. o. DOI:10.1097/00019052-200202000-00001. PMID 11796943.  
  22. ↑ Fishman (2011. május 1.). „Corticosteroids for the treatment of idiopathic acute vestibular dysfunction (vestibular neuritis)”. Cochrane Database Syst Rev (5), CD008607. o. DOI:10.1002/14651858.CD008607.pub2. PMID 21563170.  
  23. ↑ Scholtz (2012. június 1.). „Comparison of the therapeutic efficacy of a fixed low-dose combination of cinnarizine and dimenhydrinate with betahistine in vestibular neuritis: a randomized, double-blind, non-inferiority study”. Clin Drug Investig 32 (6), 387–399. o. DOI:10.2165/11632410-000000000-00000. PMID 22506537.  
  24. ↑ Solomon (2002. július 1.). „Chronic Dizziness.”. Current Treatment Options in Neurology 4 (4), 281–288. o. DOI:10.1007/s11940-002-0028-y. PMID 12036501.  
  25. ↑ a b c Greco (2014. május 1.). „Is vestibular neuritis an immune related vestibular neuropathy inducing vertigo?”. Journal of Immunology Research 2014, 459048. o. DOI:10.1155/2014/459048. ISSN 2314-7156. PMID 24741601.  
  26. ↑ Vestibular Neuritis (angol nyelven). Cleveland Clinic. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  27. ↑ McDonnell (2015. január 13.). „Vestibular rehabilitation for unilateral peripheral vestibular dysfunction” (angol nyelven). Cochrane Database of Systematic Reviews 1, CD005397. o. DOI:10.1002/14651858.CD005397.pub4. PMID 25581507.  

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Labyrinthitis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belsőfülgyulladás&oldid=26327828”