Bence

férfiutónév
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 26.

A Bence[1] a latin Vincentius (Vince, jelentése: győztes) férfinév Bencenc formájú rövidüléséből származik.[2] A latin alakból való kialakulása a következőképpen ment végbe: Vincentius→Vincenc→ebből lett ikerítéssel (Vincenc-Bencenc) a Bencenc→Bence. A Bencenc alakot is használták egy ideig, de ahogy a Vincencből Vince lett, a Bencencből is Bence.[3]

A Bencét még a 18. században is a Benedek becéző alakjának tekintették, ezért van az, hogy a Magyarországon legrégebben működő Nursiai Szent Benedek által alapított szerzetesrend nevében, a bencésekében a Bence név bújik meg.[3]

Rokon nevek

szerkesztés

Gyakorisága

szerkesztés

A Bence sem a középkorban, sem az újabb időkben nem volt népszerű név, 1967-ben csupán 9 kisfiú kapta a nevet, de a 80-as években már a 44. leggyakoribb férfinév.[3] Az 1990-es években már igen gyakori név volt, a 2000-es években pedig a leggyakrabban adott férfinév.[2][4][5]

Híres Bencék

szerkesztés

„Bence” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Vezetéknévként

szerkesztés

A leggyakrabban Bencze formában fordul elő, de a Bence névből származik a Bencefi, Bince, Bencók, Bencő, Bencőke, Becse családnév is.[3]

A zenében

szerkesztés
  • Az Echo együttes egyik dala, amely valószínűleg egy mondókából ered: Kis Bence

    Egyszer volt egy kemence,
    Belebújt a kis Bence,
    Kormos volt a kemence,
    Fekete lett kis Bence.

    Ránézett a mamája,
    Nem ismert rá a fiára,
    Becsukta a kemencét,
    Jól elverte kis Bencét.

Az irodalomban

szerkesztés

Szólásokban

szerkesztés
  • Feltette Bence sapkáját: ezt arra mondták, aki erősen berúgott.[3]
  • Elmegy, mint Bence Noszlopra: úgy elment, hogy nyoma veszett.[3]

Közszóként

szerkesztés

Földrajzi névként

szerkesztés
  • Bencenc, erdélyi helység[3]
  • Bence-hegy a neve a Velencei-tó északi partján lévő 235 méter magas szőlőhegynek. Ez a Bencze családnévből keletkezett, mert egy Bencze István nevű ember volt az első, aki erre a hegyre szőlőt telepített.[3]
  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e Ladó-Bíró, 38. old.
  3. a b c d e f g h i j k l m n Fercsik-Raátz, 79-82. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

További információk