Benedicty József (Békés, 1858. április 7.Budapest, 1920. november 28.) magyar építész, miniszteri tanácsos.

Benedicty József
Született Benedicty József Kálmán
1858. április 7.[1]
Békés[1]
Elhunyt 1920. november 28. (62 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Ugróczy Mária Anna
(h. 1895–1920)
Foglalkozása építész
Halál okaagyszélhűdés
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedicty József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Benedicty József (1828–1894) gyógyszerész és Koritsánszky Paulina Amália (1834–1913) fiaként született evangélikus családban. 1872 és 1879 között Stuttgartban végezte a főreáliskolát, 1879-től 1882-ig ugyanott a polytechnikumot, amelynek befejeztével 1883-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. 1882–1883-ban Levis műegyetemi tanár irodájában templomok és iskolák tervezésével foglalkozott. 1883-ban Budapestre jött, és 1883–1885-ig Schulek Frigyes mellett a budavári Mátyás-templomnál dolgozott. Nyilvános tervpályázaton Békés város bérházának építését elnyerve, azt 1886–1887-ben felépítette. 1888-ban Budapest főváros szolgálatába lépett, és 1891-ig a mérnöki hivatalban elsőosztályú segédmérnöki minőségben működött. Ez idő alatt a fővárosi kórházak építési és fenntartási munkáit vezette, tervezte a főváros oltónyiroktermelő intézetének épületét, de ő vezette a ferencvárosi gabonaraktárak építési munkáit.[3]

1891-ben elsőosztályú királyi mérnökké nevezték ki és állami szolgálatba lépett. 1895-ben királyi főmérnök lett, és ettől kezdve állami magas építkezésekkel foglalkozott.[3]

Ismert épületei szerkesztés

 
Radetzky-laktanya
 
Teleki–Tisza-kastély
  • 1885/1886–1887: Békés város bérháza (ma: Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum), Békés, Széchenyi tér 4.[3][4]
  • 1886–1887: Református templom, Békés[3]
  • 1895–1896: Magyar Királyi Posta, Zimony[3]
  • 1895–1896: első honvéd huszárezred laktanya, Budapest[3][5]
  • 1897: első gyalogezred laktanyája, Budapest[3]
  • 1898: I. Ferenc József gyalogsági laktanya, Budapest, Üllői út (2008-ban elbontották)[5]
  • 1901: Csendőrségi laktanya, Budapest, Böszörményi út 21.[3][6]
  • 1904–1905: Jézus Legszentebb Szíve templom, Aszód (1960-ban lebontották)[7]
  • ?: fővárosi oltónyiroktermelő intézet[3] (talán a Magyar Királyi Állami Bakteriológiai Intézet és Oltóanyag Termelő Intézet, Budapest, Hungária körút ?)
  • ?: Fényesi evangélikus temetőkápolna, Békéscsaba, Györkei út[8]

Az ő tervei szerint valósult meg gróf Tisza Lajos nagykovácsi kastélyának (Nagykovácsi, Kossuth utca 2–4.) átalakítási terve is (1880-as évek).[3][9] 1898-ban a budapesti első honvédkerületi parancsnokság épületének építésfelügyeletével volt megbízva.[3]

1898-ban átépítette a Radetzky-laktanyát (Budapest, Bem tér 3.).[5][10]

Síremlékek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Egyéb irodalom szerkesztés

  • Nagy József – Mester Péter – Romvári Gáborné: Békési életrajzi kislexikon – a reformáció korától a XX. század végéig, Békési Városvédő és Szépítő Egyesület kiadása, Békés, 2001, ISBN 963-00-6371-9