Főmenü megnyitása

A Bentres-sztélé egy ókori egyiptomi sztélé. hieroglifákkal írt elbeszélés olvasható rajta, mely II. Ramszesz korában játszódik (i. e. 13. század), de nyelvezete alapján világos, hogy későbbi propagandamű, melyet tekintélye növelése érdekében Ramszesz korabeli királyfeliratnak álcáztak. Ennek célja Egyiptom régi dicsőségének felidézése lehetett valamelyik idegen uralom – a perzsák vagy a Ptolemaidák – alatt, esetleg Honszu két thébai formájának (Honszu-Noferhotep, „a könyörületes” és Honszu-Pairszeher, „a gondoskodó”) dicsőítése, esetleg a papjaik közti rivalizálás ihlette.[1]

Bentres-sztélé
Bakhtan stele Louvre.JPG
Típus epigrafikus sztélé
Tartalma elbeszélés
Forma oszlop
Anyag homokkő
Története
Kora későkor (i. e. 664–332) vagy
ptolemaida kor (i. e. 332–30)
Nyelv egyiptomi
Írás hieroglifa
Található Louvre, Párizs
Bentres
b S3
t
n
T
r
S
B1
t

A sztélé fekete homokkőből készült, 2,22×1,09 m méretű. 1829-ben került elő egy kis ptolemaida szentélyből, mely III. Ramszesz karnaki Honszu-temploma mellett állt egykor. A sztélé ma a párizsi Louvre-ban található (Louvre C 284).[1]

A lunettában (a sztélé felső, félkörös része) II. Ramszesz látható, amint a thébai Honszu előtt mutat be tömjénáldozatot. Ez alatt olvasható a szöveg 28 sorban.[1] A történet Ramszesz dicsőítésével és címeinek felsorolásával kezdődik, majd elbeszéli, hogy amikor őfelsége Naharinban járt, a helyi fejedelmek ajándékokkal halmozták el, Bahtán fejedelme legidősebb leányát adta neki. A fáraó feleségül vette a lányt, akinek a neve innentől Nofruré nagy királyi hitves lett. A fáraó 23. uralkodási évében éppen Thébában tartózkodott, mikor küldönc jött hozzá Bahtán fejedelmétől azzal a hírrel, hogy kisebbik lánya, Bentres, Nofruré húga megbetegedett. A fáraó elküldte hozzá egy bölcs emberét, Thotemheb írnokot, ő azonban nem tudta meggyógyítani a lányt, akit gonosz szellem szállt meg. A fejedelem ekkor arra kérte a fáraót, hogy egy istent küldjön, aki segít. Ez az üzenet a 26. év nyarán érte el a fáraót, aki ekkor is épp Thébában tartózkodott, és Honszu-Noferhotep istenhez fordult, aki mágikus védelmével látta el Honszu-Pairszehert, akinek szobrát ezután elküldték Bahtánba. Másfél év múlva ért oda, és azonnal meggyógyította a hercegnőt, kiűzve belőle a szellemet. A fejedelem hódolt az isten előtt és ott tartotta Bahtánban, nem küldte vissza Egyiptomba. Az isten három év kilenc hónapot töltött ott, egy éjen azonban a fejedelem álmot látott, látta az istent, amint aranysólyomként előjön szentélyéből, és visszarepül Egyiptomba. Ekkor megérti, hogy el kell engednie, és parancsot ad rá, hogy vigyék vissza Egyiptomba az istenszobrot.[2]

A mű magyarul A paraszt panaszai (Budapest, 1963) című antológiában jelent meg.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c Miriam Lichtheim: Ancient Egyptian Literature, Vol. III: The Late Period. Berkeley 1980, p.90
  2. Lichtheim, pp.91–94

IrodalomSzerkesztés

  • Michèle Broze: La Princesse de Bakhtan. Essai d'analyse stylistique. Monographies Reine Élisabeth, Bruxelles 1989.
  • Günter Burkard: Medizin und Politik: Altägyptische Heilkunst am persischen Königshof. In: SAK 21, 1994, S. 35–55 (insb. S. 47–55).
  • Jean-François Champollion: Monuments de l'Égypte et de la Nubie. Notices descriptives conforme aux manuscrits autographes, rédigés sur les lieux. Band II, Paris 1844, S. 280–290.
  • Marc Coenen: A propos de la stèle de Bakhtan. In: Göttinger Miszellen (GM) 142, 1994, S. 57–59.
  • D. Devauchelle: Fragments de décrets ptolémaïques en langue égyptienne conservés au Musée du Louvre. In: RdE 37, 1986, 149 f.
  • Sergio Donadoni: Per la data della Stele di Bentres. In: MDIK 15, 1957.
  • Frank Kammerzell: Ein ägyptischer Gott reist nach Bachatna, um die von einem Dämonen besessene Prinzessin Bintrischji zu heilen (Bentresch-Stele). In: Texte aus der Umwelt des Alten Testaments. Band III: Weisheitstexte, Mythen und Epen. Mythen und Epen III. S. 955–969.
  • Hugo Greßmann: Altorientalische Texte zum Alten Testament. 1926, S. 77–79.
  • Kenneth Anderson Kitchen: Ramesside Inscriptions. Historical and Biographical, Band II. Oxford 1979, S. 284–287.
  • Scott N. Morschauser: Using History: Reflections on the Bentresh Stela. In: Studien für Altägyptische Kultur (SAK) 15, 1988, S. 203–223.
  • Georges Posener: A propos de la stèle de Bentresh. In:Bulletin de l’Institut français d’archéologie orientale (BIFAO) 34, 1934, S. 75–81.
  • Wilhelm Spiegelberg: Zu der Datierung der Bentresch-Stele. In: Recueil de travaux relatifs à la philologie et à l'archéologie égyptienne et assyrienne 28, 1906.
  • Wolfhart Westendorf: Bentresch-Stele. In: Wolfgang Helck, Eberhard Otto: Lexikon der Ägyptologie, Band I, 1975, Sp. 698-700.
  • Louvre: Stèle racontant la guérison de la princesse de Bakhtan (Louvre)