Beregi egyezmény
A beregi egyezmény az 1233. augusztus 12-én II. András király által a pápai legátussal a beregi erdőben kötött szerződés, melynek célja az 1233 előtti években az egyházat ért sérelmek orvoslása volt. Az oklevelet az esztergomi Prímási Levéltár őrzi.
Története
szerkesztésA beregi egyezményt II. András király kötötte, aki halicsi hadjáratára készülve ekkor éppen Bereg vármegyében tartózkodott, mikor Jakab pápai legátus, Benedek veszprémi püspök, és Cognoscens esztergomi kanonok társaságában átadta neki a pápai követ jegyzője által elkészített fogalmazványt pecsétjével való jóváhagyás végett, és hogy esküdjék meg cikkelyeinek megtartására. II. András augusztus 20-án IX. Gergely nyomására ezt jóvá is hagyta.
Az egyezményben II. András megígérte, hogy a más hitűeket (zsidókat és izmaelitákat) kizárja a közhivatalokból.
- Szabályozta az egyes egyházak sójárandóságát és a só forgalmát. 10000 márka kárpótlást ígért veszteségeiért a csanádi püspöknek, a pannonhalmi és az egresi apátnak, amit 1234-től 5 év alatt fizet ki 1000 márkás részletekben a domonkosok pesti kolostorában.
- Elfogadta házassági és hitbér ügyekben, valamint az egyházmegyei személyek ügyeiben az egyházi bíróságok illetékességét, kivéve az utóbbiak birtokügyeit, melyekben a király illetékes.
- Adómentességet biztosított az egyházi személyeknek, a legátus által tervezett adó kivetését pedig a pápától tette függővé.
- Megígérte, hogy még 1233-ban oklevelet ad az egyházaknak sójövedelmeikről, s hogy a királyfiak, valamint Dénes nádor és a többi főurak is esküt tesznek a beregi egyezményre.
1234 márciusában Jakab legátus határnapot április 23-ra tűzte ki az egyezmény teljesítését, és ha a király addig nem teljesítette volna az abban foglaltakat, őt és tanácsosait kiközösítéssel, udvarát interdiktummal fenyegette. A fenyítés kihirdetésével János boszniai püspök az esztergomi domonkosok perjelét és a ferencesek tartomány főnökét bízta meg, majd eltávozott.
János püspök és megbízottai még július 19. előtt kihirdették az egyházi fenyítést, mire II. András király és Róbert esztergomi érsek föllebbeztek a pápához, aki augusztus 16-án meghagyta János püspöknek és megbízottainak, hogy ha a király teljesíti a beregi egyezmény cikkelyeit, visszavonják az egyházi fenyítékeket, melyeket rövidesen vissza is vontak: IX. Gergely augusztus 31-én biztosította II. Andrást, hogy őt és rokonait külön pápai meghatalmazás nélkül nem közösíthetik ki. Engedélyezte, hogy a beregi egyezményben előírt 10000 márkás kárpótlást 5 év helyett 10 év alatt fizethette vissza.
Források
szerkesztés- Pallas Nagy Lexikona
- Magyar Katolikus Kexikon