Beregszászi Mózes

Beregszászi Mózes (1700–1772 előtt) református lelkész.

Élete

Középiskoláit Kolozsváron és Nagyenyeden végezte, majd 1728. november 9-étől a leideni egyetemen, 1731. augusztus 17-étől a franekeri egyetemen tanult teológiát. Hazájába visszatérvén 1739 körül Désen lett lelkész, 1757-től pedig ugyanott esperesi tisztséget töltött be.

Munkái

• Dissertatio philologico-theologica de peccato in spiritum sanctum. Lugdun. Batav., 1731.
• Megbecsülhetetlen drága köntös. Kolozsvár, 1758. (Fekete Sámuel özvegye gr. Toldalagi Erzsébet fölött mondott halotti beszéd.)
• Az isteni gondviselésnek hegye. Uo. 1761. (Tisza László fölött mondott gyászbeszéd.)
• Barátságos és atyafiságos, szives és nem szives szeretetnek aczél tüköre. Uo. 1763. (Atzél Gábor utolsó tisztessége alkalmával.)
• Aminadversiones in Horatii Tursellini Romani Historiarum ab orig. mundi usque ad annum 1598. epitome libri X. (Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában. 4r 268 levél.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8