Berki párduccsiga

puhatestű faj

A berki párduccsiga[1] vagy berki csiga[2] (Fruticicola fruticum) Közép- és Kelet-Európában elterjedt, szárazföldi csigafaj.

Infobox info icon.svg
Berki párduccsiga
Fruticicola fruticum.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Eupulmonata
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Bradybaenidae
Nem: Fruticicola
Faj: F. fruticum
Tudományos név
Fruticicola fruticum
O. F. Müller, 1774
Szinonimák
  • Helix fruticum Müller, 1774
  • Bradybaena fruticum
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berki párduccsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berki párduccsiga témájú médiaállományokat és Berki párduccsiga témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A csigaház 14–22 mm magas, 16–26 mm széles, 5-6 kanyarulatból áll. Alakja gömbölyded-kúpos, színe fehér, sárgás- vagy vörösesbarna (vagy akár lilás) lehet, a kanyarulatokon gyakran egy vörösbarna csík húzódik végig. A héja áttetsző, a köpeny sötét foltjai láthatóak rajta keresztül. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, ajakduzzanata fehér vagy vöröses. Köldöke közepesen kitáguló, a ház szélességének mintegy 1/7-ét teszi ki. Az állat világos, fakósárga vagy szürke színű, tapogatói sötétebbek.

ElterjedéseSzerkesztés

A berki párduccsiga Európa nagy részén megtalálható, Dél-Skandináviától Észak-Görögországig, Kelet-Franciaországtól a Baltikumig, délkeleten a Krímig és a Kaukázusig. A 20. század elején megtalálták Délkelet-Angliában is (feltehetően behurcolták), de aztán újra eltűnt. Svájcban és Bulgáriában 1800 m-ig található meg. Magyarországon a Dunántúlon és a hegyvidékeken fordul elő, az Alföldön ritka.

ÉletmódjaSzerkesztés

Leggyakrabban a vízparti bozótos, ligetes területeken fordul elő. Melegkedvelő, de az aszályt nehezen viseli. A hervadó vagy már korhadó levelekkel, gombákkal táplálkozik. Szaporodásához nedves és meleg időjárási viszonyokra van szükség, általában márciustól augusztusig tart. Petéit 10-30-as csomagokban rakja le. A kiscsigák 25-50 nap múlva kelnek ki és 15-22 hónap alatt érik el végleges méretüket. Harmadéves korukban kezdenek szaporodni, élettartamuk fogságban eléri a hat évet.

Magyarországon nem védett.

ForrásokSzerkesztés

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
  2. Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 9631126102

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés