Beszermánok
A beszermánok, ritkábban beszermjánok (oroszul: бесермяне, udmurtul: бесерманъёс, tatárul: бисермәннәр) egy udmurt nyelvet beszélő, viszont az udmurtokhoz képest eltérő identitással, néprajzzal, és nyelvjárással rendelkező népcsoport, akik Udmurtföld északi, észak-nyugati területein élnek. Legtöbbjük a szunnita iszlám vallást követi, míg kisebbik részük az orosz ortodox egyház tagja.
| Beszermánok | |
 | |
| Beszermánok ünnepi viseletben 1900 körül | |
| Teljes lélekszám | |
| 2 201 (2010) | |
| Nyelvek | |
| Udmurt | |
| Vallások | |
| Szunnita iszlám, ortodox kereszténység | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beszermánok témájú médiaállományokat. |
Elnevezésük
szerkesztésA beszermán szó jelentése ’muzulmán’, de a beszermánoknak nincs közük a magyarországi böszörményekhez, bár ők maguk meg vannak győződve arról, hogy rokonságszerű kapcsolat áll fenn közöttük.[1] A középkori orosz krónikák néha említést tettek róluk, de nem egyértelmű hogy a kifejezés a modern értelemben vett etnikai csoportot jelölte-e, vagy pedig általános értelemben használták minden muzulmánra.[2] Valószínű, hogy a kifejezést tágabb értelemben használták, mielőtt etnikai névvé vált volna.[2]
Nyelv
szerkesztésA beszermánok etnikailag különböznek az udmurtoktól, a beszermán nyelvjárás pedig az udmurt nyelvnek az északi és a déli nyelvjárásterületei mellett, a harmadik, karakteresen elkülönülő nyelvjárásterülete. Beszélőik Udmurtia északi részén, illetve részben attól nyugatra, a Kirovi területen, az északi nyelvjárásterületbe ékelve, több szórványban élnek. A beszermánok nem csupán nyelvileg, de néprajzilag is eltérnek a szomszédos udmurtoktól. Az udmurt nyelvterületen ritka, hogy szomszédos települések néprajzilag és nyelvileg is erősen különbözzenek, éppen ezért előfordul, hogy a beszermánokról mint külön népről, nyelvjárásukról mint önálló nyelvről beszélnek. Ugyanakkor a beszermán nyelvjárások nem lógnak ki az udmurt nyelvjárások rendszeréből, s bár vannak sajátos, csak a beszermánra jellemző vonásaik, a beszermán bizonyos hangtani jellemzőiben a déli, alaktaniban pedig az északi nyelvjárásokkal egyezik meg. Maguk a nyelvjárást beszélők gyakran hangsúlyozzák beszermán, és nem udmurt identitásukat.[3]
Eredetük
szerkesztésKorábban az a nézet uralkodott, hogy a beszermánok 'eludmurtosodott' bolgár-törökök (csuvasok), akik a keresztény térítés előtt – szemben a pogány udmurtokkal – muzulmánok voltak. A beszermán népnevet is a muzulmán szóval hozzák összefüggésbe. A beszermán nyelvjárás jellegzetes vonásait is csuvas szubsztrátummal magyarázták korábban. Ugyanakkor ma már az a nézet az uralkodó, hogy a beszermán nyelvjárás sajátos jelenségeit török alapnyelvre való hivatkozás nélkül is magyarázhatjuk, a néhány valóban törökös vonás pedig kései tatár hatásnak is betudható. A beszermán szókincs vizsgálata alapján Ruszlan Irekovics Idriszov orosz nyelvész arra a következtetésre jutott, hogy az udmurtban egyébként is előforduló csuvas eredetű szókincsen túl, plusz csuvas hatás nem mutatható ki, tatár viszont igen.[3] Amennyiben ez az elmélet helyes, a beszermánok mindig is udmurtok voltak, de őket a tatárokon keresztül jóval erősebb török hatás érte.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Shirin Akiner. Islamic Peoples Of The Soviet Union. Routledge (1986). ISBN 978-0710301888
- Kozmács István (2008). „Kisebbségi nyelvhasználat - anyaország nélkül”. Fórum Társadalomtudományi Szemle X. (3.), 41–70. o.
- Baroch Csaba, Barta Géza, Berki Márton, Bottlik Zsolt, Demeter Gábor, Gyuris Ferenc, Illés Tamás, Karácsonyi Dávid, Kőszegi Margit, Linc Annamária. Etnikai földrajzi kutatások a posztszovjer térségben. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar (2018). ISBN 978-963-489-087-4
- Fejes László (2020). „Усачёва М. Н. - Архангельский Т. А. - Бирюк О. Л. - Иванов В. А. - Идрисов Р. И.: Тезаурус бесермянского наречия. Имена и служебные части речи (говор деревни Шамардан)”. Nyelvtudományi Közlemények (116), 349–356. o.
További információk
szerkesztés- Hány uráli nép van? 6. Udmurtok és beszermánok (Rénhírek). (Hozzáférés: 2023. október 27.)