Biasini-szálloda

A kolozsvári Biasini-szálloda a Petőfi (Avram Iancu) utcában, a Házsongárdi temető bejárata mellett található 19. századi épület. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07365 sorszámon szerepel.

Biasini-szálloda
A szálloda 1901 körül
Település	Kolozsvár
Cím	Petőfi utca Str. Avram Iancu 20.
Építési adatok
Építés éve	19. század
Védettség	helyi jelentőségű műemlék
LMI-kód	CJ-II-m-B-07365
Elhelyezkedése
Biasini-szálloda Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 45′ 57″, k. h. 23° 35′ 25″46.765833333333, 23.590277777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Biasini-szálloda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Petőfi Sándor látogatását megörökítő emléktábla

Gaetano Biasini (1790–1847) vívómesterként került a városba, majd megnősült és polgárjogot szerzett. 1818-ban magán-vívóiskolát nyitott a Redutban, 1824-ben nyilvános vívóiskolát. 1837-ben megvette a Szacsvay-fogadó épületét és szállodává alakította át. Az épület földszintjén kávéház működött, és itt volt a Pesttől Bukarestig közlekedő gyorskocsijáratnak az állomása is. (Az akkor legmodernebbnek számító kocsik a Budapest–Kolozsvár távolságot jó időben három nap alatt tették meg, a jegy ára 17 forint 20 krajcár volt, az árban harminc fontnyi poggyász szállítása is benne foglaltatott.) A szálloda 1840. augusztus 7-én nyílt meg, 1847-ben 31 szobája és tekéző terme volt. 1870-ig a helyi postahivatal is a szállodától bérelt helyiségekben működött.

Itt szálltak meg:

• 1846. november–decemberében Liszt Ferenc
• 1847 októberében Petőfi Sándor és felesége
• 1849 júliusában Nicolae Bălcescu és Cezar Bolliac
• 1853 májusában Jókai Mór

Az 1860-as évektől kezdve több konkurens szálloda (Pannónia, Nemzeti) is épült. A Központi (1891) és a New York (1895) szállodák megjelenésével a Biasini-szálloda lecsúszott, egykori rangját elvesztette. (1895-ben a Biasini szálloda már nem szerepel az országos vendéglátóipari névjegyzékben.) 1913-ban a földszinten orfeum nyílt. 1926 áprilisában az akkori tulajdonos bezárta a szállodát és az orfeumot bezárták, és az épületet bérházzá alakíttatta át.

2007 elején a földszinten La Biasini néven kávéház nyílt.

Krúdy Gyula novellát írt Éjjel a Biasiniben címmel; a Pesti farsang című novellájában pedig megjelenik a szálloda és a gyorskocsi-szolgálat is.

Források

• Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; (hely nélkül): Erdélyi Híradó. 2002. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1   (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
• Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.  
• Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve. Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.]. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973-8231-14-0  
• Dinu Gherman: Cafenea istorica si pompe funebre "La Biasini". România Liberă, (2007. április 16.) arch Hozzáférés: 2008. január 5.
• Gyarmati Zsolt: Kávéházak a dualizmus kori Kolozsváron. Korunk, (2003. május)
• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Siklóssy László: Gyorskocsin Erdélyben: Kutatások, rajzok, emlékezések. Cluj-Kolozsvár: Minerva. 1927. = Pásztortűz Könyvek, 10.  
• Zsebnaptár 1895-ik évre: Magyarországi szállodások, vendéglősök, korcsmárosok és kávésok név- és lakásjegyzéke. Szerk. Leth Lajos. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.  
• Kolozsvár - Ház, egykori Biasini hotel. hereditatum.ro (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.) arch

További információk

• Mikó Imre: A csendes Petőfi utca. Bukerest: Kriterion. 1978.