Bibenzil
IUPAC-név 1,1′-(etán-1,2-diil)dibenzol
Más nevek dibenzil, dihidrosztilbén; 1,2-difeniletán; szim-difeniletán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 103-29-7
PubChem 7647
ChemSpider 7364
ChEBI 34047
SMILES
c1ccc(cc1)CCc2ccccc2
InChI
1/C14H14/c1-3-7-13(8-4-1)11-12-14-9-5-2-6-10-14/h1-10H,11-12H2
InChIKey QWUWMCYKGHVNAV-UHFFFAOYSA-N
ChEMBL 440895
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C14H14
Moláris tömeg 182,26 g/mol
Megjelenés kristályos szilárd anyag[1]
Sűrűség 0,9782 g/cm³[1]
Olvadáspont 52,0–52,5 °C ([1])
Forráspont 284 °C ([1])
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bibenzil (1,2-difeniletán) aromás vegyület, az etán olyan származékának tekinthető, melyben mindkét szénatomhoz 1-1 fenilcsoport kapcsolódik.

Előfordulása a természetben szerkesztés

A bibenzil adja néhány természetes anyag vegyületének vázát, ilyenek például a dihidrosztilbenoidok[2] és az izokinolin alkaloidok.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bibenzyl című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b c d The Merck Index, 11th Edition, 1219
  2. John Gorham, Motoo Tori, Yoshinori Asakawa. The biochemistry of the stilbenoids. Springer (1995). ISBN 0-412-55070-9