Bilak
Bilak (románul Domnești, régebb Bileag, németül Attelsdorf, vagy Billak, erdélyi szász nyelven Attelsdref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
| Bilak (Domnești, Attelsdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Sajónagyfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sajónagyfalu |
| Irányítószám | 427152 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33792 |
| Népesség | |
| Népesség | 927 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 332 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 24° 28′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 05″, k. h. 24° 28′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Besztercétől 17 km-re délre, Nec, Sajónagyfalu és Szeretfalva közt fekvő település.
Története szerkesztés
A jelenlegi falu területén, a Dák Királyság meghódítása után a rómaiak települést alapítottak Neridon néven.
Bilakot 1246-ban Bydokol néven említik először a források, de már jóval régebbi település, ugyanis egy 1246-os oklevélben IV. Béla király az erdélyi püspök kérésére kiváltságokat biztosít azok számára akik ide kívánnak telepedni, azzal indokolva, hogy a tatárjárás idején nagyon megfogyatkozott lakossága. A IV. Béla által adott kiváltságokat IV. László király is megújítja. Ezeknek ismeretében valószínű, hogy a települést az erdélyi szászok betelepítésekor, a 12. század közepén hozták létre. A középkorban a falu az Erdélyi Püspökség birtoka volt.
A falu lakossága a reformáció idején áttért a lutheránus hitre. Lutheránus temploma 1437-ben épült gótikus stílusban. 1933-ban lebontották és köveit széthordták.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
A település német lakossága 1944-ben kénytelen volt elmenekülni és soha nem is térhetett vissza.
Lakossága szerkesztés
1910-ben 841 lakosából 386 román, 345 német, 84 magyar és 26 egyéb nemzetiségű volt.
2002-ben 756-an lakták, ebből 660 román, 84 cigány, 8 magyar és 4 német volt.
Források szerkesztés
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}