Bioaeroszol
A bioaeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, biológiai eredetű, apró részecskékből áll. Ezek az apró részecskék lehetnek élők vagy élettelenek, pl. gombák, pollenek, baktériumok, vírusok, endotoxinok, lignin-szerű vegyületek.[1]
A bioaeroszol szétoszlatott részecskéi általában légmozgás által kerülnek az atmoszférába földi és vízi ökoszisztémákból. Az óceáni felületek fölött vízpermetből és buborékokból jutnak az légkörbe. A levegőbe jutva lokálisan vagy globálisan is terjedhetnek: a kisebb szelek felelősek a helyi szétoszlatásért, míg a trópusi viharok képesek akár kontinensek közötti mozgatásra is.[2]
Definíció
szerkesztésA bioaeroszol elnevezés magában hordozza az aeroszol régi és új definíciójának különbségéből adódó ellentmondásokat. Ezek az ellentmondások arra vezethetők vissza, hogy az IUPAC legutóbbi meghatározása szerint az aeroszolok eloszlatott részecskéi méretben 1 nanométer és 1 mikrométer között mozognak, míg a régebbi definíció szerint a jellemző részecskeméret 10 nanométer és 100 mikrométer közötti érték volt.[3] Ennek értelmében a bioaeroszol kifejezés használata sok esetben megkérdőjelezhető, hiszen a részecskeméret gyakorta nagyobb 1 mikrométernél, pl. a baktériumok mérete 0,2-2 mikrométerig, a polleneké pedig 15-200 mikrométerig terjed általában.[4]
Szerepe a betegségek terjedésében
szerkesztésA bioaeroszolok továbbíthatnak mikrobiális kórokozókat, endotoxinokat és allergéneket, melyekre az emberek érzékenyek lehetnek. Egy jól ismert eset a meningococcus baktérium által okozott járvány kitörése volt a Szubszaharai Afrikában, mely a száraz időszakok homokviharaihoz volt köthető. Egy másik esetben az emberi légzőszervi problémák gyakoriságának növekedését figyelték meg a Karib-térségben, amelyet az Atlanti-óceán fölött áthaladó homokviharok által szállított bioaeroszolok, peszticidek és nehézfémek okozhattak.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Bioaerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fröhlich-Nowoisky, Janine (2016. december 15.). „Bioaerosols in the Earth system: Climate, health, and ecosystem interactions”. Atmospheric Research 182, 346–376. o. DOI:10.1016/j.atmosres.2016.07.018.
- ↑ Smets, Wenke (2016). „Airborne bacteria in the atmosphere: Presence, purpose, and potential”. Atmospheric Environment 139, 214–221. o. DOI:10.1016/j.atmosenv.2016.05.038.
- ↑ IUPAC Gold Book - aerosol. goldbook.iupac.org, 2019
- ↑ Sven Erik Jørgensen, Brian D. Fath. Encyclopedia of Ecology, 12th edition, Elsevier Science (2008). ISBN 978-0-08-045405-4
Irodalom
szerkesztés- Can J Microbiol. 2002; 48(8):681-96 (ISSN: 0008-4166) Pillai SD; Ricke SC
- Poultry Science Department, Texas A&M University, College Station 77843-2472
- Adams, A. P.; Spendlove, J. C. (1970) Coliform Aerosols Emitted by Sewage Treatment Plants. Science, 169, 1218-1220.
- Bavykin, S. G.; Akowski, J. P.; Zakhariev, V. M.; Barsky, V. E.; Perov, A. N.; Mirzabekov, A. D. (2001) Portable System for Microbial Sample Preparation and Oligonucleotide Microarray Analysis. Appl. Environ. Microbiol, 67, 922-928.