Az aeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Az aeroszolok lehetnek természetesek vagy antropogének. Természetes aeroszolokra példa a köd, a felhő, vagy a levegőben szálló finom, apró szemcséjű por. Antropogén aeroszolokra példa a füst, vagy a nagyvárosok felett szabad szemmel is látható szmog.[1] A hétköznapi szóhasználatban az aeroszol jelenthet egyszerűen szprét is, amely flakonból vagy egyéb hasonló tartályból adagolja a benne foglalt terméket.

Pásztázó elektronmikroszkóppal készített fotomikrográf: szállópernye részecskék 2,000-szeres nagyításban. A legtöbb részecske ebben az aeroszolban gömbölyű.

EtimológiaSzerkesztés

A szó a görög aérosz (αέρας, levegő) és a latin solvo (old, felold) összetételéből származik.[2]

Definíció[3]Szerkesztés

Az IUPAC meghatározása szerint az aeroszol olyan szol, amelyben a diszpergált (eloszlatott) fázis vagy szilárd, vagy folyékony, vagy a kettő keveréke, a diszperziós közeg pedig gáz-halmazállapotú. A gázban eloszlatott részecskék mérete 1 nanométer és 1 mikrométer között mozog, ennek értelmében az aeroszol csak kolloid rendszer lehet. Régebbi definíciók ettől eltérő részecskeméretet is meghatároztak, így az aeroszolok akár túl is léphették a kolloid mérettartományt.

Gyakorlati hasznosításaSzerkesztés

Az aeroszolokat használják légzőszervi megbetegedések kezelésére, illatszernek, rovarirtó szernek, növényvédő szernek, illetve az égéstechnológia alkalmazása során.[4]

Az aeroszol-tudomány az aeroszolok előállításával, eltávolításával, technológiai alkalmazásával, illetve az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik.[1]

Élettani hatásaiSzerkesztés

A cseppfertőzések során is szerepe van az aeroszoloknak. Tüsszentés, köhögés és egyszerű kilégzés során vírusok vagy baktériumok tapadhatnak az apró folyadékcseppekhez, amelyek a levegőben szállva más élőlényeket is megfertőzhetnek. Az ilyen aeroszolt bioaeroszolnak is hívják.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hinds, William C.. Aerosol Technology, 2nd, Wiley - Interscience (1999. október 20.). ISBN 978-0-471-19410-1 
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7  
  3. IUPAC Gold Book - aerosol. goldbook.iupac.org, 2019
  4. Hidy, George M.. Aerosols, An Industrial and Environmental Science. Academic Press, Inc. (1984. október 20.). ISBN 978-0-12-412336-6 
  5. Fuller, Joanna Kotcher. Surgical Technology – E-Book: Principles and Practice (en nyelven). Elsevier Health Sciences (2017. január 31.). ISBN 978-0-323-43056-2 

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés