Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény (foton) kibocsátásával jár. A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is, illetve akár egyszerre több funkciót is betölthet ezek közül.

Világítószervvel rendelkező Rhagophthalmidae

Biolumineszcencia a természetben szerkesztés

 
Szentjánosbogár
 
Kristály medúza
 
Omphalotus nidiformis
  • Szentjánosbogarak:
    A legismertebb biolumineszcens élőlény a szentjánosbogár, melynek mintegy 2000 faja ismert, ezek mindegyike képes fény kibocsátására. A fény termelődése a legtöbb fajnál a potroh elülső részén történik.
  • Világító kukuzsó (Pyrophorus noctilucus):
    Ennek a dél-amerikai trópusi pattanóbogárnak a fénykibocsátása olyan erős, hogy a bennszülöttek lámpásként használják.
  • Phrixothrix:
    A Dél-Amerikában őshonos, Phengodidae családba sorolt bogár lárvája kétszínű fényt bocsát ki. Testének két oldalán tizenegy pár zöld, a fején két vörös pont található. Ha biztonságban érzi magát, csak a vörös pontok világítanak, de ha megzavarják, felvillantja zöld fényeit is. Ilyenkor úgy fest, mint egy vasúti szerelvény, ezért egyes helyeken csak vonatkukacnak nevezik.
  • Egyes holyvafajok (Xantholinus) lárvái
  • Egyes tengeri rákok
  • Világítócápa (Isistius brasiliensis)
  • Argyropelecus aculeatus:
    Kizárólag csak a Csendes- és az Atlanti óceán szigetvilágának környékén él. A hasán levő lámpás segítségével kutat élelme után, ezek általában más halak lakomájából visszamaradó húsdarabok.
  • Horgászhalak
  • Lámpáshalak
  • Pelikánangolna (Eurypharynx pelecanoides)
  • Kristály medúza:
    A kristály medúza (Aequorea victoria) kék fény hatására zöld fényt bocsát ki magából, a szervezetében található a zöld fluoreszkáló fehérje, a GFP miatt.
  • Egyes korallok
  • Világító gombák
  • Biolumineszcens egysejtűek:
    Ezek az egysejtűek akkor világítanak, ha mechanikai stressz éri őket, és nagyon kis nyomásváltozásokra is reagálnak. A Karib-tengeren, Puerto Rico közelében egyes öblökben igen nagy számban fordulnak elő. Itt a vizet ért legkisebb zavar is kiváltja a világító reakciót, ami a csónakok közelében vagy akár az úszó ember által megkevert vízben megdöbbentő fényeffektusokat eredményez. A Mexikó déli részén található Manialtepec-tóban a páncélos ostorosok okoznak biolumineszcenciát.[1]

Mesterséges biolumineszcencia szerkesztés

 
Világító szemű béka
  • Zölden világító egér
    Az egér mindenütt fluoreszkált gerjesztőfény alatt, kivéve a vörösvértestjeit és a szőrszálait.
  • Különböző színekben világító baktériumok
  • Fluoreszkáló dohány
  • Zölden világító zebrahal
  • Fluoreszkáló idegsejt
  • Génmódosított fluoreszkáló majom
    Japánban olyan génmódosított főemlőst hoztak létre, amelynek zölden világít a bőre, és ezt a tulajdonságot utódaira is át tudja örökíteni. Az állat a Brazíliában honos fehérpamacsos selyemmajom (Callithrix jacchus). Ultraibolya fénnyel megvilágítva a bőre zöldesen fluoreszkál. Az idegen gént, amely zöld fluoreszkáló fehérjét (GFP) kódol, egy vírussal juttatták be majomembriókba, ezeket azután pótanyák méhébe ültették be.

Források szerkesztés

  1. Laguna de Manialtepec: mangles, bioluminiscencia y más bellezas naturales (spanyol nyelven). México Desconocido. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)

További információk szerkesztés