Birtokos személyjel

nyelvtani fogalom

A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben. Sajátos vonása sok más nyelv birtokos szerkezetéhez képest, hogy nem a birtokoson, hanem a birtokon van jelölve, például Péter háza. Korábban ragnak tekintették, de azon az alapon, hogy egyéb ragok járulhatnak hozzá (pl. székükhöz), az utóbbi évtizedekben már a jelek közé sorolják.

A birtokos személyjelek áttekintése szerkesztés

Hangalakja a magánhangzó-harmónia és a tőhangzó függvényében változik, így többes szám második személyben összesen hétféle alakja van:

Birtokos
száma,
személye
Egyes számú birtok Többes számú birtok
Magánhangzós tőnél
(pl. hajó, cipő, kocsi)
Mássalhangzós tőnél
(pl. kor, ház, kör, kéz)
Magánhangzós
tőnél
Mássalhangzós
tőnél
Mély hgr. Magas hgr. Mély hgr. Magas hgr. Mély hgr. Magas hgr. Mély hgr. Magas hgr.
Egyes
szám
1. ‑m ‑om, ‑am ‑öm, ‑em ‑(ja)im ‑(je)im ‑(j)aim ‑(j)eim
2. ‑d ‑od, ‑ad ‑öd, ‑ed ‑(ja)id ‑(je)id ‑(j)aid ‑(j)eid
3. ‑ja ‑je ‑(j)a ‑(j)e ‑(ja)i ‑(je)i ‑(j)ai ‑(j)ei
Többes
szám
1. ‑nk ‑unk ‑ünk ‑(ja)ink ‑(je)ink ‑(j)aink ‑(j)eink
2. ‑tok ‑tek, ‑tök ‑otok, ‑atok ‑ötök, ‑etek ‑(ja)itok ‑(je)itek ‑(j)aitok ‑(j)eitek
3. ‑juk ‑jük ‑(j)uk ‑(j)ük ‑(ja)ik ‑(je)ik ‑(j)aik ‑(j)eik

Többes számú birtok esetén a szokásos k jel helyett annak i variánsa jelenik meg (székek vö. székeim).

Magánhangzós tőnél a többes számú alakok ja/je eleme az i-re végződő szavaknál fordul elő, például kocsijai, biciklijei, szemben a többi magánhangzó-végződéssel: almái, körtéi, hajói, cipői, kapui, betűi.

Harmadik személyű alakjainak váltakozása szerkesztés

Egyes és többes szám 3. személyű alakja (‑a/‑e/‑ja/‑je, ill. ‑uk/‑ük/‑juk/‑jük) a magyar alaktan talán legkevésbé megjósolható, legnehezebben leírható eleme: a j megjelenése vagy elmaradása csak a végződések szűk körénél foglalható rendszerbe:

  • a sziszegő (c, cs, dzs, sz, z, s, zs) és a lágy (j, ny, ty, gy) végződések, valamint a h mindig j nélkül áll,
  • a magánhangzós és a ch, f végűek pedig mindig j-vel, (kivéve dölyfe).

A többi végződésnél inkább tendenciák vannak, mint szabályok: a v, l, r, m, g, k esetén valamivel gyakoribb a j nélküli alak, b, d esetén a j-s elterjedtebb, n, p, t esetén pedig nagyjából egyenlő az arány.

Az utóbbi típusú végződéseknél számos egyéb tényező is közrejátszik:

  • több mássalhangzóra végződik-e a szó (pl. ablaka, lyuka, de parkja, bankja, ugyanakkor szakja, konyakja és egyszersmind könyve, térde),
  • van-e hosszú magánhangzó, főleg á a végződés előtt (pl. nyelvtana, de délutánja, ugyanakkor viszont száma, tanára)
  • újabb idegen szó-e (pl. otthona, de telefonja; folyama, de programja; talpa, de skalpja),
  • milyen hangrendű (pl. éve, de sávja; éneke, de csónakja; ide sorolva a rendhagyóan mély hangrendűeket is: színe, de kínja),
  • mély hangrendű nyitótő-e (kötőhangjuk a ragok előtt o helyett a): nem ilyen például párja, papja, de ilyen például hala, lába, vára, szárnya, hossza, ugyanakkor nyitótő volta ellenére j-t kap például gátja, nádja, holdja, vadja,
  • összetétel-e, és ha igen, mely szó előzi meg (pl. szappana/szappanja, de jellemzően csak mandulaszappana[1])

Ezek azonban még mindig nem minden esetben teszik lehetővé a rag típusának meghatározását, például országa, de nadrágja; vára, de lekvárja; háta, de barátja; foka, de homokja. Sok esetben mindkét változat lehetséges, sőt az anyanyelvi beszélők ítélete is nemritkán ingadozik, még egyetlen személy is más-más formát választhat két különböző alkalommal. Általánosságban elmondható, hogy a nyelvhasználat a j beillesztése felé tendál (újabban például szócikkje,[2] sőt állatja, dalja[3] is előfordul).

Mindezekből következik, hogy a birtokos személyjeles alak a főnév szótári alakjához tartozik, a magyarul tanulóknak – a fenti szabályosságok kivételével – egyenként kell megtanulni őket (akárcsak a németül tanulóknak a főnevek nemét).

Többes számú birtokos szerkesztés

A többes számú birtokosnál ugyanakkor jelenik meg vagy marad el a j, mint az egyes számúnál (asztala, asztaluk, l. a fenti táblázatot). Ha azonban ki van téve a többes számú főnévi birtokos, utána a birtokos személyjel egyes száma áll: írók boltja (nem „írók boltjuk”). Névmási birtok esetén a jel szabályos ugyan, maga a névmás viszont egyes számra vált: az ő boltjuk (nem „az ők boltjuk”).

Többes számú birtok szerkesztés

A többes számú birtokra utaló alak j-s vagy a nélküli jellege sok esetben megegyezik az egyes számú esettel (pl. kabátja, kabátjai), az egyes számú alak j-je azonban nemritkán eltűnik a többes számból, például barátja, de barátai (itt is jelentős az ingadozás).

Jelentés-elkülönülés a birtokos személyjeles alakokkal szerkesztés

Bizonyos homonim alakokat csak a birtokos személyjelük szerint lehet megkülönböztetni, például kara (énekkara, ill. fakultása), de karja (felső végtagja); ára (pénzértéke), de árja (hulláma), széle (szegélye), de szele (fuvallata), nyárja (nyárfája), de nyara (forró évszaka).

Más esetekben a j-s változat sajátos jelentésre tett szert, a tényleges birtoklást (tulajdoni viszonyt) jelölve, szemben a valakihez tartozás egyéb módjaival, így a j hang e pároknál álmorfénak is tekinthető (mert saját jelentésmozzanatot hordoz) – ez adja például a nyelvi humort Nádasdy Ádám egyik tárcájának címében: A zöldséges gusztusos tökje,[4] ahol a j nélküli alak mást jelentene.

Homonimák a birtokos személyjeles alakokkal szerkesztés

A birtokos személyjeles alakok sok esetben hoznak létre grammatikai homonimákat tőszavakkal vagy többes számú alakjaikkal:

  • E/1.: szám, hullám, állam, áram, perem, karom
  • E/2.: erőd
  • E/3.: kacsa, váza; hangzóvesztő tövűeknél: alma, érme, halma, karizma, karma (vö. alom, érem, halom, karizom, karom)
  • T/1.: fánk
  • T/2.: apátok, falatok, szemetek, sütőtök
  • T/3.: áruk

A további ragok kötőhangja azonban egyes típusoknál eligazít róla, hogy a szó melyik értelméről van szó, például számot vs. számat, ill. sütőtököt vs. sütőtöket, mivel bizonyos kötőhangok (o, ö) csak abszolút tő után állhatnak.

Néhány példa a próbaképpen megalkotható típusokra:

Birtoklás szerkesztés

Birtokragok szerkesztés

A magyar nyelv a névmások birtokát a főnévhez illesztett toldalékokkal fejezi ki. Az egyes számú névszók a következőképpen ragozódnak:

  Egyes szám Többes szám
Első személy -om/(-am)/-em/-öm/-m
az (én) lakásom
-unk/-ünk/-nk
a (mi) lakásunk
Második személy (tegező) -od/(-ad)/-ed/-öd/-d
a (te) lakásod
-otok/(-atok)/-etek/-ötök/-tok/-tek/-tök
a (ti) lakásotok
Harmadik személy
és
második személy (önözés)
-a/-e/-ja/-je
a(z ő) lakása
a(z ön) lakása
-uk/-ük/-juk/-jük
a(z ő) lakásuk
a lakásuk / az önök lakása (!)
your (fml, pl) flat/apt.

Többes számú névszókkal:

  Egyes szám Többes szám
Első személy -aim/-eim/-im
az (én) lakásaim
-aink/-eink/-ink
a (mi) lakásaink
Második személy (tegező) -aid/-eid/-id
a (te) lakásaid
-aitok/-eitek/-itok/-itek
a (ti) lakásaitok
Harmadik személy
és
második személy (önözés)
-ai/-ei/-i
a(z ő) lakásai
a(z ön) lakásai
-aik/-eik/-ik
a(z ő) lakásaik
a lakásaik / az önök lakásai (!)

A többes szám harmadik személyében a lakása, lakásai típus használatos, kivéve, ha nem áll előtte névmás, vagy csak az ő; például a szülők lakása Más szóval, a többes szám jele ilyenkor elmarad.

Rendszerint határozott névelővel áll, de ez hiányozhat az irodalmi stílusban, vagy a költői nyelvben. A társalgási nyelvben mellőzhető a mondat elején.

A birtokos személyes névmás hozzáadásával hangsúlyozható. Példa: az én lakásom. Ekkor mindig megjelenik a határozott névelő. Harmadik személyben a többes szám helyett is az egyes számú személyes névmás áll. Példa: az ő lakásuk (nem az ők lakásuk).

Szavak -j-vel szerkesztés

Egyes mássalhangzóra végződő tövek mindig -j jelet kapnak, ha a birtokos egyes szám harmadik személyű. Például: kalap: kalap'ja. Akkor is megjelenik a -j jel, ha a birtokos többes szám harmadik személyű: kalapjuk. Ugyanezek a tövek többes számban is megkapják a -j jelet: kalapjaim, kalapjaid, kalapjai, …

A két leggyakoribb típus a következő:

Type az ő xxx-e az ő xxx-ük his/her xxx's Other examples
-j nélkül
lakása lakásuk lakásai (szavak
c cs dzs sz z s zs j ny ty gy h-val)
× × ×
többnyire
-j-vel
× kalapuk × hang, papír, program
kalapja kalapjuk kalapjai

A harmadik oszlop (lakásai) a többi személyt is reprezentálja, mert hasonlóan ragozódnak: lakásaim, lakásaid, lakásai, lakásaink, lakásaitok, lakásaik.

Példák más típusokra:

(a) szappana szappanuk szappanai
?szappanja ?szappanjuk ?szappanjai
(b) lexikona lexikonuk lexikonai krém
lexikonja lexikonjuk lexikonjai
(c) × paduk padai
padja padjuk padjai
(d) × ?kabátuk kabátai
kabátja kabátjuk kabátjai
(e) × × barátai
barátja barátjuk × (!)
(f) × ?boltuk × fájl
boltja boltjuk boltjai

Ahogy láttuk, itt nagyobb a változatosság, de általában a -j jeles változat a biztosabban használható. Többnyire a -j nélküli a régibb. Egy ritka típusú kivétel a barát, ahol is a többes számban a -j jel nem korrekt.

Szóvégződések és ragozási típusok szerkesztés

Bizonyos végződésekkel (c, cs, dzs, sz, z, s, zs, j, ny, ty, gy, h, azaz affrikáták, spiránsok, palatális hangok és a h) csak a -j nélküli változat helyes mind egyes, mind többes számban, ahogy a fenti táblázatok mutatják. Másrészt vannak szavak, amik csak -j-vel állhatnak. Ebbe az előbbinél jóval kisebb csoportba csak az f-re és a ch-ra végződő szavak állhatnak.

A többi végződés számára nincsenek nyilvánvaló szabályok; ezeket a magyarul tanulóknak egyesével kell megtanulniuk, illetve kiolvasniuk az egyes szavak szótári alakjából. Főszabály szerint a hosszú magánhangzóra, vagy két mássalhangzóra végződő szavak gyakran kapnak -j jelet, ahogy a nemzetközi szavak is. Példa: programja, oxigénje, fesztiválja. A magánhangzóvesztő és a magánhangzó-rövidítő tövek mindig -j nélkül állnak, ahogy a legtöbb -a kötőhangot használó szavak is. Példa: házat, házak, háza

A legtöbb v, l, r, m, g, k végű szó -j nélkül áll, de ez nem mondható általános érvényűnek. Példa: gyereke, asztala; hangja, diákja; de nyve, száma

Az n, p, t végű szavakra hasonló szabályok teljesülnek, de itt még nagyobb a változatosság. Az -at/-et végűek azonban -j nélkül állnak.

A legtöbb b, d végű szóhoz a -j jel járul. Példa: darabja, családja de: lába, térde.

Birtokos személyjel és azonos alakúság szerkesztés

Néhány szó ugyanúgy végződik, mint egy birtokos személyjeles szó. Példák:

Homonim szó Jelentése a birtokos személyjel nélkül Jelentése birtokos személyjellel
Szóelemzés Jelentés Szóelemzés Jelentés Személy Szám
szám (szótő) "számjegy" (matematika) száj + ‑m "az én szám" első egyes
hullám (szótő) "hullám a vízen" (fn) hulla + ‑m "az én holttestem"
állam (szótő) "állami, állammal kapcsolatos" (politika) áll + ‑am "az én állam"
áram (szótő) "elektromos áramlás" ár + ‑am "az ár, amit értem kell fizetni"
perem (szótő) "káva" per + ‑em "a per, amiben érintett vagyok"
karom (szótő) "macskafélék, madarak karma" kar + ‑om "az egyik a karjaim közül"
erőd (szótő) "vár, erődítmény" erő + ‑d "az erősséged" második
kacsa (szótő) "madár, réce" kacs + ‑a "az indája" harmadik
váza (szótő) "edény" váz + ‑a "a szerkezete"
fánk (szótő) "olajban sült kelt tészta" fa + ‑nk "a fa, ami a miénk" első többes
apátok apát + ‑ok
többes
"rendfőnökök" apa + ‑tok "az apa, aki a tiétek" második
falatok falat + ‑ok
többes
"harapások az ételből" fal + ‑atok "a fal, ami a tiétek"
szemetek szemét + ‑ek
többes
"szeméttároló zsák" szem + ‑etek "a szemek, amelyek a tiétek"
sütőtök (szótő) "sütni való tök" sütő + ‑tök "a sütő, ami a tiétek"
áruk áru + ‑k
többes
"portéka" ár + ‑uk "az ő vételáruk" harmadik

Megjegyzések:

  • A szemétszemet(ek) átalakuláshoz ld. az a szótő, amelyből a függő alakot képezik.
  • Az apaapá(tok), hullahullá(m) átalakuláshoz ld függő alak szótöve.
  • A szótő és a birtokos személyjelt összekötő hangok esetén (mint pl. fánk and sütőtök here), ld. tárgyeset ragozása.

Azonos alakuság akkor is előfordulthat, ha két különböző jelentésű szó közül az egyik magánhangzóra, a másik mássalhangzóra végződik. Erre példa: falunkfalu + ‑nk (" birtokunkban lévő falu") és fal + ‑unk ("a birtokunkban lévő fal").

Azonos alakúság előfordulthat még abban az esetben is, amikor egyes szavak ragozás során elhagynak, elvesztenek egy magánhangzót (mint pl. dolog/dolg-). példák:

Magánhangzót vesztő tőváltozat Szokásos tőváltozat
Alanyeset Alanyeset
birtokos személyjellel
Alanyeset Alanyeset
birtokos személyjellel
alom
(almozás)
alma
(az ő alomja)
alma
(az almafélékhez tartozó gyümölcs)
almája
(az alma, ami az övé)
érem
(kitüntetés, emlékjel)
érme
(az ő kitüntetése)
érme
(pénzdarab)
érméje
(az ő pénzdarabja)
halom
(rakás, halmaz)
halma
(az ő rakása)
halma
(társasjáték)
halmája
(az ő társasjátéka)
karizom
(a felső v. alsókar izma)
karizma
(az ő karjának izmai)
karizma
(személyes vonzerő)
karizmája
(az ő személyes vonzereje)
karom
(macska v. madár karma, v. rák ollója)
karma
(a lábán lévő karom)
karma
(sors a buddhista vallásban)
karmája
(az ő személyes sorsa)

Megjegyzések:

  • A hal birtokos formája egyes szám egyes személyben nem halom, hanem halam
Példamondatok
A kiskutya bepiszkította az almát. (vagy a gyümölcsre, vagy az alomként odakészített ruhákra, szalmára piszkított.)
Bedobta az érmét a folyóba. (vagy a pénzdarabot, vagy a kitüntetést dobta a folyóba.)
A macskának fontos a karma. (vagy a sorsa, vagy pedig a vadászatban szerepet játszó karom fontos a számára.)

Azonos alakúak lehetnek bizonyos, birtokos személyjellel rendelkező szavak és teljesen más jelentésű igék, például: hasad → "a te pocakod" vagy → "elszakad, tépődik", árad → "az ár, amit érted kell fizetni" vagy → "kiönt a folyó", fogad → "a te fogaid" vagy → "átvesz, befogad". <--

Birtokos szerkezet két főnévvel szerkesztés

A birtokos szerkezetet két főnévvel kétféleképpen lehet kialakítani:

  1. A birtokos ragtalan marad, pl. "István lakása"
  2. A birtokos részes esetbe kerül a "-nak/-nek" használatával, míg a birtokot "a"/"az" névelő vezeti be, pl. "Istvánnak a lakása"

A leggyakrabban az első alakot használjuk, a második alakra abban az esetben kerül sor, amikor a birtokos viszonyt ki kell hangsúlyozni, meg kell erősíteni. Emellett lehetőséget ad, hogy a birtokossal együtt értelmes mondatot képezzünk, mint pl. "Ennek a lakásnak sehogy se találom a kulcsát". A "sehogy se találom" mondatrész ebben az esetben beékelődik a birtokos ("lakásnak") és a birtok ("a kulcsa") közé, de akár lehetnek így is mondani: "Ennek a lakásnak a kulcsát sehogy sem találom."

Amennyiben a birtokos többes szám harmadik személyű főnév (pl. "szülők"), akkor a birtok egyes szám harmadik személybe kerül, pl. "a szülők lakása" (és nem "a szülők lakásuk"). Ha azonban a birtokost személyes névmással fejezzük ki, akkor a birtok többes számba kerül, de a személyes névmás egyes számra vált: "az ő lakásuk" (és nem "az ők lakásuk").

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés