Hevesi Bischitz Dávidné Fischer Johanna (Tata, 1827. március 8.[3]Budapest, 1898. március 28.) jótékonyságáról híres személy.

Bischitz Johanna
Született1827[1]
Tata
Elhunyt1898. március 28. (70-71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilantróp
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető (Déli fal melletti mauzóleumok és sírboltok)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bischitz Johanna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja Fischer Mór herendi porcelángyáros volt, akinek házában az 1848-1849-es szabadságharc sebesült honvédjei otthont és Johanna személyében gondos ápolónőt nyertek. 1852-ben férjhez ment Bischitz Dávid kereskedőhöz, kinek oldalán bő alkalma nyílt a jótékonyság gyakorlására. Több évi fáradozás után sikerült neki Meisel Farkas Alajos akkori főrabbival együtt 1866-ban megalakítani a Pesti Izraelita Nőegyletet, melynek szinte egyedül toborzott tagokat. Vezetése alatt az egylet az ország egyik legkiválóbb jótékonysági egyesületévé növekedett. Személyes fáradozásának eredménye a nőegylet által 1867-ben létesített leányárvaház, melyet Erzsébet magyar királyné 1871-ben látogatásával tüntetett ki. A félárva gyermekek részére is menedékházat alapított, melyet Hirsch Mórról neveztek el. Az ő közreműködésével alapították a Fővárosi Gyermekkert Egyesületet. Neki köszönte létezését az 1870-ben megnyílt népkonyha, ahol minden felekezetbeli szegény nyert bő táplálékot. A Hirsch Mór által nyitott Jótékonysági Irodának elnöke lett, mely szervezet évente 120 ezer forintot osztott szét a szegények között, felekezetre való tekintet nélkül

Az országnak alig volt jótékony célú egyesülete, melyben tevékeny részt nem vett volna. Bejárta a népkonyhákat, pincelakásokat, hajléktalanok menhelyét, mindenütt felkereste a nyomor fészkét, hogy segítséget vigyen. A tönk szélére jutott iparosok és kereskedők megmentésére fordított különös gondot.

1898. március 28-án halt meg, holttestét a Kerepesi úti zsidó temetőben[4] helyezték örök nyugalomra a férjének, Hevesi Bischitz Dávidnak épült Bischitz mauzóleumban (Déli fal melletti mauzóleumok és sírboltok).[5]

Családi kapcsolatok

szerkesztés

Férje, Bischitz Dávid 1848-49-ben nemzetőr volt, a forradalom után kereskedőként dolgozott és birtokain gazdálkodott.[6] Bischitz 1895. június 9-én nyert magyar nemességet.

Férjével, aki 1897 februárjában halt meg 86 éves korában,[6] 45 évig élt boldog házasságban. Bischitz Dávid első feleségétől, Fuchs Hanitól, aki 1852-ben halt meg, gyerekük nem született. Fischer Johannát ebben az évben vette feleségül, akitől fiai: Lajos (1853), Artur (1863), Lipót, Mór és lányai: Charlotte (1855), Anna, Marie és Emma születtek.

  • A családból fia, Bischitz Lajos budapesti lakos, a Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómü Rt. vezérigazgatója – nemességének és előnevének épségben tartása mellett – 1904. április 13-án nevét Hevesy-Bisiczre változtatta, míg 1906. december 25-én engedélyt nyert a Bisicz-név elhagyásával a Hevesy családnév felvételére.[7] Lajos később báró tornyai Schosberger Eugéniát (Jenny) (1857-1931)[8] vette feleségül és házasságukból született Hevesy György Nobel-díjas kémikus.[9]
  • Mór nevű fiuk 1897 júniusában halt meg Karlsbadban, 55 éves korában.[10]

Kitüntetései

szerkesztés

Az 1877. boszniai okkupációnál megsebesült katonák önfeláldozó ápolásáért I. Ferenc József király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A szerb király a Natália-rendjelet adományozta neki. A Gyermekkert Egyesület termében elhelyezett márvány mellszobrát 1889. december 10-én avatták fel.[11] Az avatáson Szász Károly református püspök tartott elismerő beszédet az asszony nemes tevékenységéről.

  1. a b Frauen in Bewegung 1848–1938 (német nyelven). Osztrák Nemzeti Könyvtár
  2. Nemzeti nagylétünk nagy temetője, 351
  3. A Vasárnapi Újság 1898/14. száma szerint
  4. Gyászjelentése
  5. Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 351. o.]
  6. a b Vasárnapi Újság 1897/6
  7. Kempelen Béla: Magyar nemes családok
  8. http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat053.htm
  9. http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9810/hevesy.html
  10. Vasárnapi Újság 1897/26. szám
  11. http://www.esztertaska.eu/koraink.html[halott link]