Bobby Hutcherson

Bobby Hutcherson (Los Angeles, 1941. január 27. vagy 1941. január 17. – Montara, 2016. augusztus 15.) vibrafon és marimba játékos volt. 1971-ben a jazzkritikusok a világ legjobb jazzvibrafonosának választották.

Bobby Hutcherson
Bh 070701.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Robert Hutcherson
Született 1941. január 27.[1][2][3]
Los Angeles[2]
Elhunyt 2016. augusztus 15. (75 évesen)[4][2][3][5][6]
Montara[7][8]
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Tevékenység
  • zeneszerző
  • dzsesszvibrafonos
  • előadóművész
  • marimba player
Kiadók
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobby Hutcherson témájú médiaállományokat.

PályaképSzerkesztés

A zene olyan, mint a szél: nem tudod, honnan érkezik és nem tudod, merre tart. Nem lehet kontrollálni. Az egyetlen dolog, amit tehetsz, hogy belehelyezkedsz és hagyod, hogy elsodorjon.
– Bobby Hutcherson

Hutcherson előtt két jelentős vibrafonos volt csak a világon, Lionel Hampton, a szving nagyja és Milt Jackson a Modern Jazz Quartet tagja.

Aztán Hutcherson bebizonyította, hogy van új élet a vibrafon addig zártnak vélt világában. Értelmezése szerint a vibrafon nem egy kellemes, barátságosan hangzó hangszer csupán, hanem másra is képes.

Hutcherson a az avantgárd jazz egyik kiemelkedő képviselője lett. Hangszerkezelése természetesen virtuóz, miközben dallamvilága vadonat új.

LemezekSzerkesztés

  • For Sentimental Reasons (2007)
  • Skyline (1999)
  • Landmarks (1992)
  • Mirage (1991)
  • Ambos Mundos (1989)
  • Essence: The Timeless All-Stars (1986)
  • In the Vanguard, 32 Jazz (1986)
  • Color Schemes (1985)
  • Four Seasons (1983)
  • Farewell Keystone (1982)
  • Solo/Quartet (1981)
  • Un Poco Loco (1979)
  • The View from the Inside (Blue Note, 1977)
  • Inner Glow (1975)
  • Montara (Blue Note, 1975)
  • Linger Lane (Blue Note Japan, 1975)
  • Cirrus (Blue Note, 1974)
  • Live at Montreux (1973)
  • Natural Illusions (1972)
  • San Francisco (Blue Note, 1971)
  • Now! (1969)
  • Patterns (1968)
  • Total Eclipse (Blue Note, 1968)
  • Oblique (1967)
  • Happenings (Blue Note, 1966)
  • Dialogue (Blue Note, 1965)
  • Spiral (1965)
  • Components (1965)
  • Skyline (1999)
  • Landmarks (1992)
  • Mirage (1991)
  • Ambos Mundos (1989)
  • Essence: The Timeless All-Stars (1986)
  • In the Vanguard, 32 Jazz (1986)
  • Color Schemes (1985)
  • Four Seasons (1983)
  • Farewell Keystone (1982)
  • Solo/Quartet (1981)
  • Un Poco Loco (1979)
  • The View from the Inside (Blue Note, 1977)
  • Inner Glow (1975)
  • Montara (Blue Note, 1975)
  • Linger Lane (Blue Note Japan, 1975)
  • Cirrus (Blue Note, 1974)
  • Live at Montreux (1973)
  • Natural Illusions (1972)
  • San Francisco (Blue Note, 1971)
  • Now! (1969)
  • Patterns (1968)
  • Total Eclipse (Blue Note, 1968)
  • Oblique (1967)
  • Happenings (Blue Note, 1966)
  • Dialogue (Blue Note, 1965)
  • Spiral (1965)
  • Components (1965)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. a b c http://www.nytimes.com/2016/08/17/arts/music/bobby-hutcherson-dies-jazz.html
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. http://www.francemusique.fr/actu-musicale/disparition-de-l-immense-vibraphoniste-bobby-hutcherson-138217
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
  7. https://ww2.kqed.org/arts/2016/08/15/bobby-hutcherson-jazz-legend-of-the-vibraphone-dies-at-75/, 2017. április 22.
  8. The New York Times (angol nyelven). The New York Times Company – A. G. Sulzberger. (Hozzáférés: 2017. április 22.)