Bobby Hutcherson
Bobby Hutcherson (Los Angeles, 1941. január 27. vagy 1941. január 17. – Montara, 2016. augusztus 15.) vibrafon és marimba játékos volt. 1971-ben a jazzkritikusok a világ legjobb jazzvibrafonosának választották.
| Bobby Hutcherson | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1941. január 27.[1][2][3] Los Angeles[2] |
| Elhunyt |
2016. augusztus 15. (75 évesen)[4][2][3][5][6] Montara[7][8] |
| Iskolái | John Muir High School |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | |
| Díjak | NEA Jazz Masters |
| Tevékenység |
|
| Kiadók |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bobby Hutcherson témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
PályaképSzerkesztés
| „ | A zene olyan, mint a szél: nem tudod, honnan érkezik és nem tudod, merre tart. Nem lehet kontrollálni. Az egyetlen dolog, amit tehetsz, hogy belehelyezkedsz és hagyod, hogy elsodorjon. | ” |
| – Bobby Hutcherson | ||
Hutcherson előtt két jelentős vibrafonos volt csak a világon, Lionel Hampton, a szving nagyja és Milt Jackson a Modern Jazz Quartet tagja.
Aztán Hutcherson bebizonyította, hogy van új élet a vibrafon addig zártnak vélt világában. Értelmezése szerint a vibrafon nem egy kellemes, barátságosan hangzó hangszer csupán, hanem másra is képes.
Hutcherson a az avantgárd jazz egyik kiemelkedő képviselője lett. Hangszerkezelése természetesen virtuóz, miközben dallamvilága vadonat új.
LemezekSzerkesztés
- For Sentimental Reasons (2007)
- Skyline (1999)
- Landmarks (1992)
- Mirage (1991)
- Ambos Mundos (1989)
- Essence: The Timeless All-Stars (1986)
- In the Vanguard, 32 Jazz (1986)
- Color Schemes (1985)
- Four Seasons (1983)
- Farewell Keystone (1982)
- Solo/Quartet (1981)
- Un Poco Loco (1979)
- The View from the Inside (Blue Note, 1977)
- Inner Glow (1975)
- Montara (Blue Note, 1975)
- Linger Lane (Blue Note Japan, 1975)
- Cirrus (Blue Note, 1974)
- Live at Montreux (1973)
- Natural Illusions (1972)
- San Francisco (Blue Note, 1971)
- Now! (1969)
- Patterns (1968)
- Total Eclipse (Blue Note, 1968)
- Oblique (1967)
- Happenings (Blue Note, 1966)
- Dialogue (Blue Note, 1965)
- Spiral (1965)
- Components (1965)
- Skyline (1999)
- Landmarks (1992)
- Mirage (1991)
- Ambos Mundos (1989)
- Essence: The Timeless All-Stars (1986)
- In the Vanguard, 32 Jazz (1986)
- Color Schemes (1985)
- Four Seasons (1983)
- Farewell Keystone (1982)
- Solo/Quartet (1981)
- Un Poco Loco (1979)
- The View from the Inside (Blue Note, 1977)
- Inner Glow (1975)
- Montara (Blue Note, 1975)
- Linger Lane (Blue Note Japan, 1975)
- Cirrus (Blue Note, 1974)
- Live at Montreux (1973)
- Natural Illusions (1972)
- San Francisco (Blue Note, 1971)
- Now! (1969)
- Patterns (1968)
- Total Eclipse (Blue Note, 1968)
- Oblique (1967)
- Happenings (Blue Note, 1966)
- Dialogue (Blue Note, 1965)
- Spiral (1965)
- Components (1965)
ForrásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b c http://www.nytimes.com/2016/08/17/arts/music/bobby-hutcherson-dies-jazz.html
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.francemusique.fr/actu-musicale/disparition-de-l-immense-vibraphoniste-bobby-hutcherson-138217
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ https://ww2.kqed.org/arts/2016/08/15/bobby-hutcherson-jazz-legend-of-the-vibraphone-dies-at-75/, 2017. április 22.
- ↑ The New York Times (angol nyelven). The New York Times Company – A. G. Sulzberger. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
